Két csavart szaltó
Jenő úgy sodródik egy nagyvárosban, mintha most tanulná meg az emberi élet szabályait. A másik kisregény zeneszerzője fia halála után a gyásszal és saját alkotói értékével küzd. A két történet az önazonosság megingását más irányból közelíti meg: az egyikben az érzékelés és az idegenekkel való találkozás, a másikban az önmagáról őrzött kép kerül próbára. Sűrű, képekben gondolkodó prózát olvashatsz, amely a hétköznapi mozdulatokat is különössé teszi.
Miért érdemes?
A nyitó történetben a járás, a hallás és a beszéd is felfedeznivalóvá válik. Jenő mozgólépcsők, buszok és idegen emberek között próbál tájékozódni, miközben az elbeszélés egészen közel hajol a testi érzeteihez. Ha szeretsz a mondatok képeinél időzni, sokat adhat ez a szokatlan figyelem: egy egyszerű városi út tapasztalatokkal telik meg. Az idegenségből társas helyzetek születnek. Jenő másokat figyelve tanul mozdulatokat és szavakat, a körülötte járók viszont a maguk elképzelései szerint bánnak vele. Ettől a beavatás kiszolgáltatottságot is jelent. A jelenetek közben azon gondolkodhatsz el, mennyi megszokás és utánzás tartja össze azt, amit magától értetődő emberi viselkedésnek tekintesz. A második kisregény az alkotás erkölcsi kérdéseit kapcsolja a gyászhoz. A zeneszerző hangján elmondott történetben a fiú elvesztése és a saját pálya miatti elégedetlenség egymást erősíti. A másik ember munkájának kisajátítása is felmerül, így az önvizsgálat nagyon is konkrét döntéshez vezet. Érdemes figyelni, hogyan beszél önmagáról valaki, aki a tehetségében is kételkedik. A két különálló elbeszélést egymás után olvasva az énkép törékenységét két eltérő helyzetben látod. Az első hős számára a környezet még megfejtésre vár, a másodiknak a saját múltja és ambíciója okoz nehézséget. Hagyj szünetet köztük, ha a nézőpontváltást is ízlelgetnéd; a kötet így két olvasási alkalomra is kínál összetett, egymásra felelő történetet.
Kinek való?
Neked való, ha a költői képekkel telített prózában a testi tapasztalatot is élvezed, és érdekel, hogyan kezdi újratanulni valaki a környezetét. A második történet az alkotói önbecsülés és a veszteség összekapcsolásával ad ehhez komor párdarabot.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha gyors cselekményt és egyetlen, folyamatos történetet keresel. A részletező érzékelés figyelmet kér, a két kisregény között pedig hangot kell váltanod. A fiú halála és az apa gyásza érzelmileg megterhelő lehet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek