Sorstalanság
kortárs szépirodalom
A kamasz Gyuri tárgyilagos hangján ismerjük meg a lágerek világát — épp azért felkavaró, mert nem magyaráz és nem vádol. A kamasz Köves Gyurit egy budapesti buszról viszik el, és a lágerek világát az ő különös, tárgyilagos hangján ismerjük meg — amely épp azért felkavaró, mert nem magyaráz és nem vádol. Kertész Imre regénye a magyar irodalom megkerülhetetlen műve; lassan, mondatról mondatra üt.
Miért érdemes?
Köves Gyuri tizennégy éves budapesti kamasz, akit egy nyári reggelen leszállítanak a munkába tartó buszról — és onnantól minden csak egy következő lépés: téglagyár, vagon, Auschwitz, Buchenwald, Zeitz. A Sorstalanság a kamasz felől meséli a holokausztot, aki érteni próbálja, a borzalom felőli szokásos nézőpont helyett: Gyuri figyel, alkalmazkodik, magyaráz — és pontosan ez a hang teszi a könyvet a téma világirodalmának egyik legfontosabb művévé.
Mert Gyuri naiv, precíz, már-már udvarias logikával nyugtázza a felfoghatatlant a drámai elbeszélői hang helyett — a természetesen szó a regény kulcsa. Minden lépés érthetőnek tűnik az előzőből: sorba állni természetes, dolgozni természetes — és az olvasó a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan válik a hétköznapi észszerűség a legmélyebb pokol útjává is. Kertész nem mondja ki, hogy ez botrány: megmutatja, hogyan működik — és ettől elviselhetetlenebb és igazabb minden kiáltásnál.
A regény másik nagy témája az idő: a tábort percenként éli túl az ember, sosem egyben — és ugyanez az idő az, ami észrevétlenül mindent elvesz. A leghíresebb — és legtöbbet vitatott — rész pedig a hazatérés: Gyuri a pesti kérdezőknek a táborok „boldogságáról" beszél, arról, hogy ott is volt élet, várakozás, egy-egy jobb óra. Ez a könyv legmélyebb állítása a cinizmus vádja ellenére: az ember minden körülmények közt lépésről lépésre él — és pont ezt nem lehet sem elvenni tőle, sem utólag kegyes hazugsággá kerekíteni.
Világszerte a holokauszt-irodalom alapművei közt tartják számon, és a magyar próza legnagyobb nemzetközi utat bejárt regénye lett. Nem könnyű olvasmány — fontos olvasmány: az a fajta könyv, amely után az ember másképp hall minden nagy szót sorsról, alkalmazkodásról, túlélésről.
Kinek való?
Neked való, ha a huszadik századot eseményeken túl tapasztalatban is érteni akarod — ez a könyv az elszenvedő idejét mutatja meg, és az elkövetői gépezetet bemutató művekkel együtt olvasva ad teljes képet. Kamasz és felnőtt közös olvasmányának is erős, beszélgetős kísérettel — sok iskolában kötelező, de önként, jókor olvasva sokkal többet ad. És ha eddig félted magad a témától, pont ez a belépő: a hangja miatt végig lehet menni rajta.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való most, ha lelkileg nehéz időszakban vagy — a könyv súlya valódi, és a hazatérés-fejezet kérdései sokáig dolgoznak. Aki pátoszt, nyílt megrendülést vár, azt a hang kibillenti: Gyuri tárgyilagossága elsőre hidegnek tűnhet — pedig pont ez a mű lényege. És gyors, egyszeri olvasásra alkalmatlan: lassú, figyelmes olvasást kér — cserébe minden mondata pontosan oda talál, ahová szánták.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek