Miss Miranda Cheever titkos naplója

Miért érdemes?

Miranda Cheever története egy gyerekkori naplóbejegyzéssel kezdődik: tízévesen beleszeret legjobb barátnője bátyjába, Turner vikomtba. A férfi egyetlen kedves gesztusa olyan ígéretet jelent számára, amelyhez éveken át visszatér. Felnőttként azonban már nem a távolról rajongó kislány, Turner pedig megözvegyült, megkeseredett férfi, aki a veszteség után tudatosan zárja ki az érzelmi kockázatot. A kapcsolatuk súlya ebből az időbeli különbségből és a régi kép újraértékeléséből születik. A napló motívuma közel enged Miranda belső életéhez, miközben folyamatosan mérhetővé teszi, mennyit változott az érzése. Nem egyszerűen ki akarja várni a férfi szerelmét: saját értékét is meg kell védenie Turner cinizmusával szemben. Turner gyásza magyarázza a távolságtartást, de nem oldja fel minden döntésének következményét. Ettől a romantika melankolikusabb és érzelmileg kényelmetlenebb, mint a szerző játékosabb társasági történetei. Sorozatnyitóként a Bevelstoke család közegét és a visszatérő társasági kapcsolatokat is felépíti, miközben Miranda és Turner története önálló ívet kap. A régenskori környezet, a barátságból következő közelség és a hosszú éveken át őrzött érzés lassabb építkezést kíván. A humor jelen van, de a veszteség, az egyoldalú rajongás és a felnőtt egyensúly keresése adja a regény igazi feszültségét. A könyv akkor működik jól, ha két eltérő érzelmi állapot találkozását akarod látni a tökéletes udvarlás helyett. Miranda kitartása önmagában kevés; Turnernek is el kell jutnia odáig, hogy társként nézzen rá. A romantikus jutalom ezért a megkésett felismerés és az új határok kialakítása. A folytatások más párokat követnek, így ez a kötet kerek belépő a családi világba.