Lent délen, édes…
romantikus
A Csudajó trilógia sorozat 3. kötete
Váratlan örökség ad új gazdát Henrietta otthonának a Csudajó trilógia harmadik kötetében. A Henrynek szólított fiatal nő régóta vezeti a cornwalli birtokot. Gyámja halála után William Dunford kapja meg a címet, a földet és a gyámságot. Első találkozásuktól egymás türelmét próbálják: Henry elűzné az idegent, Dunford pedig társasági hölgyet nevelne belőle, miközben egyikük sem méri fel pontosan a másik tudását és kötődését.
Miért érdemes?
Henrietta számára Stannage Park munka, otthon és önazonosság egyszerre. Ismeri a földet, az ott dolgozókat és a gazdaság napi döntéseit, mégis egy távoli férfi örökli meg mindazt, amit ő tartott működésben. A jogi helyzet egyetlen levéllel tapasztalatlan gyámmá teheti Dunfordot, Henry tudását pedig informális segítséggé fokozza le. Ez a feszültség adja a történet alapját: pontosan látod, mennyire eltér egymástól a tulajdonjog és a tényleges hozzáértés.
Dunford londoni agglegényként érkezik, és biztos abban, hogy rendet tud teremteni. Henry szándékosan kényelmetlenné teszi a látogatását, mert attól fél, az új úr elveszi tőle a munkát és az otthont. A csínyek és szóváltások mögött ezért egzisztenciális veszély húzódik. A férfi számára a makacs gyámleány eleinte megoldandó nevelési feladat, majd lassan kiderül, hogy nélküle alig értheti meg a birtokot. Érdekes lehet követned, mikor kezd valódi tudásként tekinteni arra, amit korábban puszta különcségnek látott.
A nőies ruhák és a londoni bemutatás látványos átalakulást ígérnek, de Henry hozzáértéséről már a birtokon meggyőződhetsz. A társasági siker ezért kétélű: új lehetőségeket adhat, ugyanakkor könnyen azt sugallja, hogy a nő csak megfelelő külsővel válik észrevehetővé. Dunford vonzalma is akkor hitelesebb, amikor a ruhák mögött továbbra is felismeri a birtokot vezető, vitatkozó embert. A kapcsolat próbája, képes-e olyan jövőt elképzelni vele, amelyben Henry gyakorlati tehetsége megmarad.
A londoni baráti kör jelenetei előre megtréfálják Dunford magabiztosságát. Mások házasságán élcelődik, és gondtalan agglegényként beszél, amikor a hagyaték híre megérkezik. A korábbi kötetekből ismert párok így eleven ellenpéldákként veszik körül: ő kívülállónak képzeli magát abban a világban, amelynek hamarosan saját gondjaival lesz része. A trilógia végén ezt a helycserét is élvezheted. A régi társaság visszatérése összeköti a birtokon zajló civódást azokkal, akik már jól ismerik az új gyám szokásait.
Kinek való?
Neked való, ha egy birtokot ténylegesen vezető fiatal nő és annak új, tapasztalatlan örököse közötti civódó románcot keresel.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha zavar a gyám és gyámleány közötti hatalmi különbség vagy a nő társasági átalakításának megszelídítő szemlélete.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek