Jób

Miért érdemes?

Mendel Singer története a bibliai párhuzatot hétköznapi családi helyzetekbe ülteti át. A galíciai tanító csendes vallásossága a megélhetés, a gyereknevelés és Menuchim gondozásának terhei között mutatkozik meg. A csapások sorozata ezért sosem elvont próbatétel: minden veszteség egy korábbi döntéshez, családtaghoz vagy elmulasztott gondoskodáshoz kapcsolódik. A Singer család tagjai eltérő irányban keresnek kiutat. A nagyobb fiúk előtt a katonaság és Amerika nyílik meg, Mirjam saját vágyai szerint mozog, Deborah pedig Menuchim jövőjéért küzd. A kivándorlás ígérete egyszerre kínál biztonságot és követel súlyos áldozatot. Az otthon hagyott gyermek emléke így New Yorkban is jelen marad, és minden új veszteséghez hozzáadódik. A családi döntés erkölcsi terhe jóval az óceáni átkelés után is velük marad. A két helyszín közötti váltás többet mutat egyszerű földrajzi útnál. A galíciai falu közösségi rendjét New York sűrű, idegen ritmusa követi, Mendel azonban egyik környezetben sem tudja pusztán gyakorlati kérdéssé tenni a szenvedést. Hitével vitázik, családja szétszóródását pedig saját erkölcsi kudarcaként is megéli. Ettől a bibliai minta személyes válsággá válik. A régi imák és az új városi zaj közötti távolság Mendel belső elszigeteltségét is hallhatóvá teszi. A próza egyszerű mondatai és ismétlődő motívumai példázatos hangot teremtenek, a szereplők mégis konkrét társadalmi világban élnek. Katonai behívás, kivándorlási ügyintézés, szegénység és a nagyvárosi elszigeteltség alakítja a család sorsát. Menuchim zenéhez fűződő érzékenysége korán megjelenik, ezért a későbbi fordulat a család történetéből nő ki, és Mendel hitének új nyelvet ad. A veszteség mellett az újrakapcsolódás lehetősége is megmarad.