Mire megvénülünk
történelmi
Az Áronffy család férfiain nemzedékek óta ugyanaz a végzet ül: az elsőszülöttek sorra öngyilkosok lesznek. Az apa temetése után a két fiú útja szétválik, a kisebbik, Dezső Pozsonyba kerül, a bátyja, Loránd máshol nevelkedik. Loránd a reformkori országgyűlési ifjak mozgalmába sodródik, és elárulják. A becsületszabályok, a családi titok és egy régi bosszú lassan összeérnek, a két testvér pedig különböző választ talál ugyanarra az örökségre.
Miért érdemes?
Jókai legborongósabb könyvei közé tartozik, és a keletkezése is nehéz időszakra esik: az országgyűlés feloszlatása, a megújuló abszolutizmus és a szerző saját lapszerkesztőként letöltött börtönbüntetése után írta. A korabeli öngyilkossági hullám politikai, érzelmi és becsületbeli okai foglalkoztatták, és a regény ezt a kérdést két testvér sorsán át vizsgálja. Dezső naplófejezetei a könyv legszemélyesebb, legközvetlenebb lapjai. A kritika ezt a művet a kalandregény és a komoly társadalmi mondanivaló félútján tartja számon, és a melodrámai fordulatok mellett is erős marad a hangulata.
Kinek való?
Neked való, ha a komorabb, elégikus hangulatú regényeket keresed, és érdekel, hogyan örököl egy család egy mintát. Ha szereted a lassan feltáruló titkokat és a reformkori Pozsony életképeit, itt mindkettőből kapsz. A könyv középső harmadától a tempó jelentősen felgyorsul.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha most nehezedre esik súlyos témát olvasni: a regény középpontjában öngyilkosság áll, és a motívum többször visszatér. Gyász, párbaj és árulás is szerepel benne. Ha bánt a melodráma, a szerelmi szálak pátosza zavaró lehet, a tizenkilencedik századi mondatszerkezet pedig lassítja az olvasást.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek