Fekete gyémántok – Jókai Mór

Fekete gyémántok

Jókai Mór

romantikus

Tetszett
Nem tetszett
Kívánságlistára
Kihagyom

Berend Iván az apjától örökölt bonda-völgyi kőszénbányát vezeti, egyszerre tulajdonosként, mérnökként és a munkásokkal együtt dolgozó emberként, szabad idejében pedig azt kutatja, hogyan lehet a bányagázok robbanását megelőzni. Kaulmann Félix bankár részvénytársasága a bányára és a környező Bondavár birtokára hajt. A vonzalom Berend és a munkáslány, Evila között akkor kerül próbára, amikor a lányt Bécsbe csalják. A vállalkozói küzdelem és a személyes sors egy égő tárnában fut össze.

Miért érdemes?

A regény a maga korában feltűnően aktuális volt: a részvénytársasági spekuláció, a bányászat és a tudomány kérdései a napi sajtóból kerültek a lapjaira. Berend Iván a magyar romantika egyik legtisztább hőstípusa, aszkéta tudós, aki a saját tárnájában dolgozik a munkásokkal. A könyv földtörténeti elmélkedéssel indul arról, milyen lehetett a világ ember előtt, és ez a keret a bánya mélyére szálló főhős útját jelképes szintre emeli. A cselekmény két vállalkozó szembenállására épül, körülötte pedig Bécs, Pest és Párizs társasági világa vonul fel. Jókai egyik legszélesebb ívű regénye.

Kinek való?

Neked való, ha szereted a munkára és szakmára épülő hősöket, és érdekel a tizenkilencedik századi ipar, a bányászat és a spekuláció világa. Ha kedveled a sokszálú társasági tablókat, itt bőven kapsz belőlük. A tárnában játszódó jelenetek feszültsége ma is működik.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha idegesít a mindenben kiváló főhős: Berend Iván tudósként, vívóként és emberként is hibátlan. A regény szerkezete egyenetlen, a nyitó földtörténeti fejezetek lazán kapcsolódnak a cselekményhez. Bányaszerencsétlenség, robbantás és haláleset is szerepel benne.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Ajánlót kérek