Enyim, tied, övé
klasszikus
Áldorfai Ince fiatal szerzetesként indul, majd a szabadságharcban katonának áll, és a közlegényi sorból ezredesi rangig emelkedik. A harcok közben találkozik a papként megismert szerelmével, Serenával, református hitre tér, és feleségül veszi. A bukás után Törökországba menekülnek, később Amerikába jutnak. A hazatérés a kiegyezés felé tartó években következik be, és Áldorfai képviselőként, majd egy arisztokrata nő férjeként jut el a saját összeomlásáig.
Miért érdemes?
A regény két élesen különváló részre esik, és a kettő egymás ellenfénye: az első fele a szabadságharcot lírai-romantikus, már-már eposzi magasságban idézi fel, a második a kiegyezés utáni alapítási láz züllött légkörét mutatja mélységes kiábrándultsággal. A főhős útja ezt a kettősséget viseli. Jókai a hőseit szívesen tette próbára, itt viszont többször egymás után, és a próbatételek sorozata viszi a bukás felé. A lélektani indoklás hiányát már Gyulai Pál is szóvá tette, és ez máig a regény legvitatottabb pontja.
Kinek való?
Neked való, ha érdekel a kiegyezés utáni Magyarország korrajza, és elviseled, ha egy regény kettétörik a közepén. Ha szereted a hosszú életpályát átfogó történeteket, és kíváncsi vagy Jókai keserűbb hangjára, jó választás. A szabadságharcos rész önmagában is erős olvasmány.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a lélektani következetesség fontos: a főhős átalakulása magyarázat nélkül marad, és ezt a kritika a megjelenés óta felrója. A regény két fele hangulatában alig illik egymáshoz. Hajótörés, halál és elmebaj is szerepel a történetben, a zárlata pedig lehangoló.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek