Egy magyar nábob
klasszikus
Egy pusztai csárdában két utas szorul be a vihar elől. Az egyik a dúsgazdag Kárpáthy János, akit a környék csak Jancsi úrként emleget, a másik az unokaöccse, a Párizsban élő és eladósodott Abellino, aki a nagybátyja örökségére vár. A sértés után János úr elhatározza, hogy megnősül. Fannyt, a fiatal lányt, akit egy asztalosmester háza véd meg Abellino ajánlatától, a nábob veszi feleségül. Az örökségre szőtt terv ezzel megbillen, a küzdelem pedig a pozsonyi országgyűlés és a párizsi szalonok között folytatódik.
Miért érdemes?
Jókai ebben a regényben találta meg a saját nagy témáját, a régi és az új Magyarország küzdelmét, és az irodalomtörténet azóta is a pálya egyik fordulópontjaként tartja számon. Kárpáthy János alakját élő anekdotakincsből építette, a mellékszereplők pedig a reformkori nemesi világ teljes tablóját adják, a pozsonyi országgyűléstől a párizsi emigráns szalonokig. A könyv attól él, hogy a mulatozó, elherdált életű öregúr menet közben komoly emberré válik. Ez a fordulat adja a regény szívét, és Mikszáth szerint Jókai a folytatással együtt élete végéig ezt szerette a legjobban a saját könyvei közül.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a bőbeszédű, adomázó elbeszélőt és a jól megrajzolt mellékszereplőket. Ha kedveled a reformkori tablókat, a családi ármányt és a lassan épülő jellemfejlődést, ez a regény kifizeti a ráfordított időt. Jó választás akkor is, ha a Kárpáthy Zoltánt is el akarod olvasni, mert a kettő együtt teljes.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha zavarnak a hosszú kitérők: Jókai gyakran hagyja állni a cselekményt egy korrajz vagy egy adoma kedvéért. A női szereplők sorsa a korszak szabályai szerint alakul, és a szerelmi szálban erkölcsi ítélet is van. Az elbeszélő időnként nyíltan megmondja, kiről mit gondoljunk, ami a mai olvasót kizökkentheti.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek