A régi jó táblabírák – Jókai Mór

A régi jó táblabírák

Jókai Mór

klasszikus

Tetszett
Nem tetszett
Kívánságlistára
Kihagyom

A nagy éhínség éveiben játszódik, egy felvidéki megyében. Krénffy Adolf, a bevándorolt földbérlő az ínséget használja ki, és ezer számra juttatja tönkre a környék népét. A megye táblabírái és a középnemesség a jobbágyság mellé állnak, és megpróbálják enyhíteni a helyzetet. Krénffy erre hosszan előkészített, gyilkos merénylettel válaszol. A történet anekdotázó korrajzként indul, majd sötét, rémromantikus fordulatot vesz.

Miért érdemes?

A regény szokatlan kettősséget hordoz, mert az Egy magyar nábobhoz hasonló anekdotikus irányregényként indul, aztán átcsap a francia rémromantika modorába, és ez a stílustörés a kritika állandó kifogása. Van viszont benne egy fejezet, amely a maga korában előremutató volt: Krénffy logikusan előkészített merénylete már a modern detektívregényre emlékeztet. A háttérhez a szerző valóságos értesüléseket használt, hiszen egy felvidéki megye csakugyan sokat tett az ínség enyhítéséért ezekben az években. A négy kötetnyi terjedelem hármas elágazású szerkezetet fog össze.

Kinek való?

Neked való, ha érdekel a reformkori vármegye működése, és kíváncsi vagy egy korai magyar krimifejezetre. Ha vonzanak a sötétebb tónusú társadalmi regények, ez a könyv nem kíméli az olvasót. Az Egy magyar nábob mellett olvasva jól látszik, mennyire más irányba indult el a szerző.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha egységes hangvételt vársz, mert a regény két különböző modorban íródott, és a jellemek átalakulása következetlen. A nemesség szerepét idealizálja, a bevándorolt vállalkozó ábrázolása pedig sematikus. Éhínség, uzsora, merénylet és gyilkosság is szerepel a történetben.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Ajánlót kérek