A lőcsei fehér asszony
klasszikus
A Rákóczi-szabadságharc végén Lőcse városa császári ostrom alatt áll. Korponayné Garamszegi Géczy Julianna, a szép kuruc kapitányné a falak közé szorul, és Andrássy István generálissal is kapcsolatba kerül. A hagyomány árulóként jegyezte fel a nevét, mert a császári csapatok az ő közreműködésével jutottak be a városba. Néhány évvel később ugyanez az asszony felségárulási per vádlottjaként áll a bíróság elé. Ezt az ellentmondást akarta a szerző megfejteni.
Miért érdemes?
Jókai a regény elején maga fogalmazza meg a kérdést, ami foglalkoztatta: hogyan fér meg egyetlen jellemben az árulás és az önfeláldozó vértanúság. A könyv okirati alapját nagyrészt Thaly Kálmán bocsátotta a rendelkezésére, a hiányzó adatokat a lőcsei városi levéltárból és az Andrássy család hagyományaiból egészítette ki. A Szepesség és Lőcse rajza a leggazdagabb tájleírásai közé tartozik. A latin szavak és a régies nyelv egyben a humor forrásai is. A történeti kutatás azóta árnyalta a képet: Korponaynét a város háromszáz évvel a kivégzése után rehabilitálta.
Kinek való?
Neked való, ha érdekel a Rákóczi-szabadságharc vége, és szereted az összetett, nehezen megítélhető nőalakokat. Ha kedveled a régies nyelvet, a városi krónikák hangulatát és a szepességi tájat, ez a könyv gazdagon fizet. Jó választás akkor is, ha valódi történelmi alakról szóló regényt keresel.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha zavar a sűrű latin szóhasználat: a szöveg tele van korabeli kifejezésekkel. A regény hosszú, a mellékszálak sokfelé ágaznak. Ostrom, árulás, per és kivégzés is szerepel benne, a főhősnő sorsa pedig végig szorongató.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek