Mielőtt megismertelek
romantikus
Louisa Clark huszonhat éves, és egy zsúfolt házban lakik a szüleivel, az Alzheimer-kóros nagyapjával meg a nővére családjával. A megélhetést a helyi kávézó adja, amíg egy nap váratlanul be nem zár. Hogy tovább tudja támogatni az övéit, Lou gondozói állást vállal Will Traynor mellett: a harmincöt éves férfi egy motorbaleset óta kerekesszékben él, és gyűlöli, amivé a napjai lettek. Jojo Moyes regényében két olyan ember kerül közel egymáshoz, akikben első ránézésre semmi közös.
Miért érdemes?
Louisa Clark huszonhat éves, egy kisvárosi kávézóban dolgozik, színes harisnyákat hord, és világéletében ugyanabban a városban maradt, aztán a kávézó bezár, és Lou a munkaügyi hivatal ötödik ajánlataként állást kap: társalkodónő lesz egy quadriplég férfi mellett. Will Traynor egykor mindent csinált — üzleteket kötött, sziklát mászott, világot járt —, két éve pedig egy motorbaleset óta tolószékben él, és keserű, éles nyelvű, mindenkit elmaró ember lett. Az első hetek háborúval telnek. Aztán valami elkezdődik.
A regény szíve kettejük párbaja és egymásra hangolódása: Lou fecsegése és képtelen ruhatára lassan rést üt Will páncélján, Will pedig — könyvekkel, filmekkel, kihívásokkal — kinyitja Lou beszűkült kis világát. A „ki tanít élni kit" kérdése szép lassan megfordul, és pont ez a könyv ereje: két ember, aki a legrosszabb helyzetben is képes a másikat nagyobbá tenni.
Aztán ott a nehéz réteg, amitől ez a könyv több lett, mint románc: Lou megtudja, milyen döntésre készül Will — és mennyi ideje maradt, hogy meggyőzze az élet mellett. A méltó élet és méltó halál kérdését a regény őszinte dilemmaként kezeli, propaganda helyett: minden szereplőnek más az igazsága, és Moyes egyiket sem intézi el olcsón. Hogy mi lesz a vége, azt itt érdemes felfedezetlenül hagyni; elég annyi, hogy a könyv mer következetes lenni.
Világjelenség lett — film, folytatások, olvasói táborok —, és a sírós könyvek kategóriájának modern etalonja: a zsebkendő itt alapfelszerelés. De a könnyek mögött valódi kérdések vannak választásról, szeretetről és arról, hogy mit jelent igazán élni — ettől marad meg sokkal tovább, mint egy átlagos romantikus regény.
Kinek való?
Neked való, ha nagy érzelmi utazást keresel — ez a műfaj csúcsdarabja: nevettet, összetör, és közben végig tisztességesen bánik az olvasóval. Ha szereted a vitára érdemes könyveket, a döntés-dilemma az egyik legjobb beszélgetésindító — könyvklubok visszatérő választása, jó okkal. És ha Moyesszal ismerkednél, ez a kapu: innen nyílik a folytatás-duó és az egész életmű. Utazáshoz, strandra is jó választás — gyorsan olvasható, de számolj vele, hogy nyilvános helyen is elsírhatod magad rajta; ezt sok olvasó tapasztalatból mondja.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való most, ha az asszisztált halál témája érzékenyen érint — a könyv tapintattal, de kertelés nélkül kezeli; nehéz élethelyzetben érdemes jól időzíteni. Aki garantált happy endet követel a romantikától, itt kockázatot vállal — a regény a következetességet választja a kényelem helyett. És a cinikusabb olvasó a könnyfakasztó gépezetet kiszámítottnak érezheti — a könyv tudja, hova céloz, és nem szégyelli.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek