Hosszú az út lefelé
ifjúsági
Shawnt lelőtték, és Will tudja a szabályokat, amelyeket a környéken mindenki ismer: tilos sírni, tilos besúgni, állj bosszút. A tizenöt éves fiú a pisztollyal a derekán lép be a nyolcadik emeleti liftbe, hogy megkeresse a bátyja gyilkosát. A regény ezt a néhány emeletet, alig egy percet meséli el szaggatott, slamre emlékeztető versekben, és a megállóknál beszálló utasok mind ahhoz az erőszakláncolathoz tartoznak, amelynek Will a következő szeme lehet.
Miért érdemes?
A könyv formája maga az érv: Reynolds szaggatott, slamből táplálkozó versekben írta meg, rövid sorokkal és sok fehér hellyel, ahol a tördelés is a jelentés része. Egy alig egyperces liftútba sűríti bele egy tizenöt éves fiú döntését, és belülről mutatja meg azt a szabályrendszert, amely a bosszút örökletessé teszi: tilos sírni, tilos besúgni, állj bosszút. A verses forma miatt gyorsan olvasható, az ismétlődő motívumok és a szójátékok viszont lassítanak, és újraolvasásra is tartanak. Jó belépő annak, aki verses regényt még nem próbált, és erős beszélgetőkönyv a fegyveres erőszakról.
Kinek való?
Neked való, ha rövid, sűrű, érzelmileg kemény olvasmányt keresel, és ha kíváncsi vagy rá, mit tud a verses forma a prózán felül. Jó választás, ha szeretsz olyan könyvet olvasni, amely egyetlen döntés körül forog, és ha közel állnak hozzád A gyűlölet, amit adtál típusú, társadalmi kérdéseket is felvető ifjúsági regények. Egy ültő helyben elolvasható, utána viszont hosszan vissza tudsz járni hozzá.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a verses regény formája zavar: itt nincs hagyományos tagolás, és a szöveg sok mindent a tördelésre és a csendekre bíz. Kerüld, ha gyászban vagy, vagy nehezen olvasol fegyveres erőszakról, hiszen a könyv anyaga lövöldözés, gyilkosság, testvérgyász és bosszúvágy. Aki egyértelmű, megnyugtató lezárást szeretne, szintén csalódhat, mert a regény a döntés pillanatában áll meg.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek