
Foe
kortárs szépirodalom
Susan Barton hajótöröttként kerül Cruso szigetére, ahol a férfi és beszélni képtelen szolgája, Péntek mellett él. Londonban Daniel Foe írót bízza meg történetével, aki piacképes kalandot készítene belőle. Susan egyre kevésbé tudja megőrizni saját változatát, Péntek múltja pedig elérhetetlen marad. A Robinson Crusoe újraírása azt kérdezi, ki birtokolhat egy történetet, és kinek a hallgatását használja fel az irodalom.
Miért érdemes?
A Foe ismerős szigetre visz, de Susan Barton jelenléte elmozdítja a Robinson-történet megszokott nézőpontját. A hajótörött nő Cruso és Péntek társaságába kerül, majd szeretné elmondani, mit élt át. Amikor ehhez egy író segítségét keresi, az emlékek hitelessége és az eladható történet igénye között újfajta küzdelem kezdődik. Coetzee azt teszi izgalmassá, hogyan formálódik egy történet, mielőtt kész műként az olvasó elé jutna. Susan ragaszkodik ahhoz, amit tud, Foe viszont további részleteket és más hangsúlyokat kíván. A vita során te is észreveheted saját várakozásaidat: vajon mennyire fogadnál el egy beszámolót, ha hiányoznának belőle a kalandregények megszokott fordulatai? Péntek hallgatása különösen nehéz kérdést állít a beszélők elé. A róla alkotott magyarázatok nem biztosítanak hozzáférést ahhoz, amit ő megélt. A könyv a jó szándékú képviseletet is mérlegre teszi: amikor valaki más helyzetét próbáljuk érthetővé tenni, saját vágyainkat és nyelvünket is rávetíthetjük. Ettől a történetmondás erkölcsi kérdéssé válik. A rövid regény tömör, gondolatokra épülő olvasásélményt kínál, amelynek bizonytalansága a lapok után is veled maradhat. A Robinson Crusoe ismerete újabb összefüggéseket nyit, de az alapkonfliktus önmagában is követhető. Különösen akkor szólíthat meg, ha érdekel, kinek van joga egy közös múltat elbeszélni, és milyen tapasztalatok vesznek el, amikor mindenáron kerek történetet akarunk.
Kinek való?
Neked való, ha szereted az ismert műveket új nézőpontból megközelítő regényeket, és az elbeszélés hatalma is foglalkoztat. Susan és Foe vitájában a női önrendelkezés, Péntek hallgatásában pedig a másik ember megértésének határai adhatnak kapaszkodót.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha újabb lendületes Robinson-kalandra vagy minden kérdést tisztázó befejezésre számítasz. A történet sokat időzik az elmondhatóság problémáinál, szereplőinek egy része szándékosan nehezen hozzáférhető marad, és ez távolságot teremthet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek