Quo vadis?
történelmi
Henryk Sienkiewicz történelmi regénye Néró Rómájában játszódik: aranyozott lakomák, intrikák, költőnek képzelt császár, és a városszéli házakban egy új, titokban terjedő hit. Ebben a világban szeret bele Vinicius, a nyers, elkényeztetett patrícius tiszt Lygiába, a szelíd túszlányba, és mire utánamegy, a keresztények föld alatti közösségébe lép be, ahol a szeretet törvényként működik, és rabszolga meg patrícius egy asztalhoz ül. Róma égése, az aréna és az üldözések fejezetei nagyvásznon zajlanak, a regény igazi sztárja pedig Petronius, az ízlés bírája, a cinikus, szellemes műértő, aki mindent átlát, és az egyetlen ember Néró udvarában, akinek tartása van. Klasszikus történelmi kalandregény szerelemről, hitről és egy birodalom végéről.
Miért érdemes?
Néró Rómája: aranyozott lakomák, intrikák, költőnek képzelt császár — és a városszéli házakban egy új, titokban terjedő hit. Ebben a világban szeret bele Vinicius, a nyers, elkényeztetett patrícius tiszt Lygiába, a szelíd túszlányba — és mire utánamegy, azon kapja magát, hogy egy egészen más világba lépett be: a keresztények föld alatti közösségébe, ahol a szeretet törvényként működik, a gyengeség vádja ellenére.
A regény nagy látványossága a két világ ütközése: a haldokló, dekadens birodalom minden pompájával — és az új hit, amely rabszolgát és patríciust egy asztalhoz ültet. Sienkiewicz nagyvásznon fest: Róma égése, az aréna, az üldözések fejezetei a történelmi regényírás csúcsteljesítményei — az olvasó érzi a füstöt és hallja a tömeget.
A könyv igazi sztárja mégis egy mellékszereplő: Petronius, az „ízlés bírája" — a cinikus, ragyogóan szellemes műértő, aki mindent átlát, mindenkit lenéz, és közben az egyetlen ember Néró udvarában, akinek tartása van. Az ő ironikus kommentárjai ellenpontozzák a nagy pátoszt, és az ő története adja a regény legelegánsabb ívét; nemzedékek kedvence lett, jó okkal.
Olvasni nagy, klasszikus kalandregény-élmény: szerelem, önfeláldozás, hajszák és cselszövések — a maga korának világsikere volt, és ma is az egyik legolvasmányosabb kapu az ókori Rómába. Filmek is készültek belőle, de a regény tablója szélesebb minden vászonnál. A cím kérdése — hová mégy? — a regény kulcsjelenetéből származik, és a történet végére az olvasó személyes kérdése is lesz: a könyv másfél évszázada erről a pillanatról a leghíresebb.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a nagy történelmi eposzokat — az Egri csillagok léptéke ez, ókori Rómában: kaland, szerelem és történelem egy nagy tablón. Ha Róma-rajongó vagy, a korrajz — utcák, fürdők, lakomák, hatalmi gépezet — önmagában megéri. És ha Petronius-féle figurákat szeretsz — okos, ironikus túlélőművészeket a hatalom árnyékában —, itt találod a műfaj egyik legjobbját. Vakáció-olvasmánynak is kiváló: az a fajta vastag, elmerülős klasszikus, amely mellé nem kell másik könyv.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a vallási tematika hidegen hagy: a regény második fele erősen a keresztény hit születése körül forog, és a pátosz helyenként a mai fülnek erős. A terjedelem tisztes, a középső szakasz ráérősebb — kell hozzá kitartás. És aki modern, pszichologizáló történelmi regényhez szokott, annak Sienkiewicz hősei olykor túl tisztán jók vagy romlottak — ez a romantikus nagyregény műfaji öröksége. Kamasz olvasónak is adható, de inkább a történelmi kaland felől érdemes ajánlani, mint kötelezőként — önként olvasva sokkal jobban működik.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek