Régi szép színek

Miért érdemes?

Avon hercege egy párizsi utcán találkozik a fiúruhában menekülő Léonie-val, és hamar felismeri benne egy régi ellenfeléhez vezető lehetőséget. A pártfogás kezdettől kettős: védelmet és műveltséget ad, de saját bosszútervébe is beilleszti a lányt. Ez az erkölcsi bizonytalanság különbözteti meg a történetet az egyszerű megmentésmesétől. A gondoskodás és a számítás sokáig ugyanabban a gesztusban marad jelen. Léonie társasági átalakulása nem törli el korábbi önmagát. Közvetlen beszéde, mozgékonysága és Avon iránti feltétlen bizalma rendre felborítja a szalonok szabályait. A ruhák, megszólítások és udvari formulák gyakorlása ezért jellempróba is. Az olvasó egyszerre látja a külső szerep elsajátítását és azt a makacs személyiséget, amelyet sem a nevelés, sem a származási titok nem tud teljesen átírni. A bosszú szála Párizstól az angol birtokokig vezeti a szereplőket. Avon ellenfele a családi múltat és a társasági tekintélyt fegyverként használja, ezért a leszámolás nem korlátozódik párbajra. Bizonyítani kell Léonie kilétét, meg kell őrizni biztonságát, és szembe kell nézni a herceg tervének személyes következményeivel is. A kaland fordulatai így közvetlen felelősséggel kapcsolódnak össze. A könyv egy lazán kapcsolódó családi trilógia nyitánya, ezért több később fontos viszonyt alapoz meg. Avon hírneve, Léonie eredete és a társaság reakciói tovább élnek a következő nemzedék történeteiben. Kezdőpontként azért működik jól, mert önálló konfliktust zár le, mégis érzékelteti, hogy a családi következmények hosszabbak egyetlen románcnál. A folytatások ugyanennek a szabadságvágynak új változatait adják. Léonie nyelvi és viselkedésbeli sajátosságai különösen sokat tesznek a családi folytonosság felismerhetővé tételéért.