Göre Gábor bíró úr könyve
ismeretterjesztő
Sorozat: Göre Gábor, 1. kötet
A Göre Gábor első kötete: Lepénd bírója levelekben számol be kalandozásairól és tapasztalatairól, társául pedig Katufrék és Durbints sógort választja. A falusi nézőpontból elmesélt utak során a hivatalos szavak, a félreértett újdonságok és a magabiztos következtetések újabb bajokat teremtenek. A nyelvi humorra épülő epizódok egy önérzetes elbeszélő tükrében mutatják meg a századvégi világot.
Miért érdemes?
Göre Gábor levelei egy falusi bíró hangján számolnak be a budapesti utazásról, a látott intézményekről és a Katufrék meg Durbints sógorral átélt esetekről. A történetek mozgatóereje az elbeszélő rendíthetetlen tekintélytudata: mindent meg akar érteni, ám a városi világot saját tapasztalataihoz méri. Az eltérő nézőpontból fakadó félreértések gyors jeleneteket, túlzó következtetéseket és emlékezetes nyelvi fordulatokat teremtenek. A tájnyelvi helyesírás több puszta komikus kelléknél. A beszéd ritmusa önálló személyiséget ad Görének, és megmutatja, hogyan rendezi történetté mindazt, amit nem tud pontosan megfejteni. A humor gyakran a biztosnak hitt rang, műveltség vagy udvariasság megbillenéséből születik. A szereplők jóhiszeműsége ugyanakkor megakadályozza, hogy a kötet kizárólag kegyetlen gúnyrajzzá váljon. A könyv a város és a falu találkozását a századforduló társadalmi mozgásain keresztül teszi érzékelhetővé. Közlekedés, hivatalok, vendéglők, látványosságok és új szokások kerülnek a levelekbe, mindegyikhez helyi magyarázat társul. Az olvasó egyszerre látja a modernizáció zavarba ejtő oldalát és azokat az előítéleteket, amelyekkel a látogató védekezik az ismeretlen ellen. Mai olvasásban külön figyelmet kér, hogy egyes alakrajzok és szóhasználatok a keletkezés korának társadalmi hierarchiáit őrzik. A kötet értéke ezért a nyelvi lelemény mellett a kritikus távolságban rejlik: megmutatja, hogyan lesz tapasztalatból önigazoló történet. Sorozatnyitóként kijelöli a visszatérő társaságot, az útibeszámoló formáját és azt a komikus mechanizmust, amely a későbbi részeket is működteti.
Kinek való?
Neked való, ha szívesen olvasol tájnyelvi humorral megírt társadalmi szatírát, érdekel a falu és Budapest találkozása, és vállalod, hogy a korabeli szóhasználatot történeti távolsággal, figyelmesen mérlegeled.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha zavar a fonetikus tájnyelvi írásmód, gyors cselekményt vársz, vagy a keletkezés korából örökölt társadalmi sztereotípiákat nem szeretnéd kritikai keretben, türelemmel olvasni.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek