Pygmalion
dráma
Henry Higgins fonetikaprofesszor fogadást köt, hogy Eliza Doolittle virágáruslány beszédét és viselkedését néhány hónap alatt az előkelő társaság számára elfogadhatóvá formálja. A nyelvleckék látványos eredményt hoznak, ám Eliza helyzete bizonytalanná válik: régi életéhez már nem tud visszatérni, új környezete pedig szerepként kezeli. A színmű a kiejtés, az osztályhelyzet és az önrendelkezés összefüggéseit éles párbeszédeken keresztül bontja ki.
Miért érdemes?
Egy virágáruslány kiejtése elég ahhoz, hogy Londonban mások kijelöljék a helyét. Eliza és a beszédét átalakítani akaró Higgins találkozása ezért már az első jelenetekben többről szól egy különös tanóránál. Olvasás közben azon kaphatod magad, hogy a professzor szellemességén nevetsz, miközben egyre zavaróbbnak érzed, ahogyan a lánnyal bánik. A párbeszédekben a társadalmi rang éppúgy megmutatkozik, mint a hiúság vagy a türelmetlenség. Shaw gyors visszavágásokkal és kínos félreértésekkel dolgozik, így egy udvarias társalgás is összecsapássá alakulhat. A színpadi forma arra késztet, hogy figyelj a megszólításokra: a szereplők gyakran azzal árulják el magukat, amit teljesen természetesnek tartanak. Eliza tanulásával együtt változik az is, mit várhat a környezetétől. Egy új beszédmód lehetőségeket nyit, de a megbecsülés és az önálló megélhetés kérdését önmagában nem rendezi. Ettől a darab személyes tétet kap: érdemes követned, mikor beszélnek a lányról sikeres kísérletként, és mikor hajlandók a kívánságait is meghallani. A magyar változatok eltérően érzékeltetik a beszéd társadalmi különbségeit, ezért a szóhasználat íze fordításonként változhat. A humor mellett végig jelen van a kiszolgáltatottság kellemetlensége. Olyan olvasmányra számíts, amelyben a viták adják a mozgást, és egy megnyerő mondat után is marad okod megkérdőjelezni a beszélő igazát.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a csípős társalgást, és érdekel, hogyan lesz a beszédből társadalmi belépőjegy. A szereplők vitáiban szívesen mérlegeled a kimondatlan fölényt is, és egy rövidebb színműtől a női önállóság kérdéseit sem tartod távolinak.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a nyelvi játékoknál fontosabb neked a részletes környezetleírás és a folyamatos eseménysor. Higgins lekezelése fárasztó lehet, a párbeszédekben rejlő árnyalatok pedig figyelmet kívánnak akkor is, amikor a jelenet mulatságos.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek