Hú

Miért érdemes?

Hú életének korai szakaszában az ember belép a baglyok fészkelőhelyére, és magával viszi a fiókákat. Ettől kezdve a regény a fogság tapasztalatát is egy állat felől érzékelteti. Olvasóként szokatlan arányok közé kerülsz: az emberi szándékok fontosak, de mellettük önálló súlyt kap a madár teste, érzékelése és a körülötte zajló természeti élet. Fekete István részletező nyelve hosszabb figyelmet kér a környezethez. A táj, az élőlények és a mindennapi változások megfigyelése lassítja a történetet, s közben a megszokott dolgok újra észrevehetővé válnak. Ezt az olvasást akkor élvezheted, ha egy mozdulat, nesz vagy időjárási változás is le tud kötni, és nem sürgeted folyton a következő nagy eseményt. A könyv különösségét Hú álmai és látomásai adják. A bezártság tapasztalata mellett más távlatok nyílnak, történelmi képek és a szabadság érzete jelenik meg. Az álombeli és az éber tapasztalat viszonya ezzel az állattörténet része lesz. A természet megszólaltatása szintén arra hív, hogy a pontos megfigyelés mellett a lírai, képzeleti réteget is elfogadd. A háború közelsége és a ragadozó lét keménysége miatt ez a világ távolról sem csupa békés szemlélődés. A szép tájban sérülékeny életek mozognak, az ember pedig könnyen hatalmat szerez fölöttük. A regény ifjú és felnőtt olvasóként is adhat gondolkodnivalót arról, milyen szűknek látszik a világ egy ketrecből, és milyen messzire juthat mégis benne az érzékelés.