Dominó
Sorozat: Kanapétörténetek a karanténból, 1. kötet
Klau fiatal urológus-sebészként a járvány alatt is dolgozik, és egy ápolónőt is befogad a lakásába. Szaszi, a külföldön rekedt túraszervező közben újabb képtelen kéréssel hívja fel; régi megbízásai már diákként is bajba sodorták a lányt. A kórházi terhelés mellé vonzalom társul egy kolléga iránt, a háttérben pedig a nagyapa szervezkedik. Ez a rövid történet indítja el a Kanapétörténetek a karanténból összekapcsolódó epizódjait.
Miért érdemes?
Klau életét a járvány egyszerre forgatja fel a kórházban és otthon. A fiatal sebész egy ápolónőt fogad be, közben a külföldön rekedt Szaszi újabb szokatlan kérését próbálja megérteni. Már ennyi feladat mellett is nehéz volna nyugodtnak maradnia. A rövid elbeszélés Klau hangjára és a beszélgetésekre támaszkodik. Szaszi telefonhívása korábbi utazási megbízások kínos emlékeit idézi fel, amelyekből hamar kirajzolódik a kettejük közti, próbákkal teli ismeretség. A munkával járó feszültséget a kolléga iránti vonzalom és a kórházi viszonyok tovább kuszálják. A történet humora sokszor abból fakad, hogy a magánéleti vágyak a rendkívüli helyzetben sem hajlandók háttérbe szorulni. Egy mozaik nyitódarabja ez, amely gyorsan mutat be több később visszatérő alakot. Rövidsége miatt inkább egy hosszabb társas történet első találkozásaként működik: az érdeklődést a kapcsolatok és Szaszi kérésének következményei tartják fenn.
Kinek való?
Neked való, ha kis adagokban olvasnál összefüggő történeteket, kórházi hétköznapokkal, humorral és magánéleti bonyodalmakkal.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha már az első kisregénytől minden mellékszálat lezáró történetet vagy részletes járványábrázolást vársz.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek