A tél királya

Miért érdemes?

Derfel nézőpontja távolságot tart a kész legendától. Fiatal harcosként személyesen látja Arthur döntéseit, idős szerzetesként pedig már tudja, miként változtatta át őket az emlékezet. Beszámolója hűséges, mégis érzékeli ura hibáit és saját elfogultságát. Ezzel a kerettel az ismert nevek újra bizonytalanná válnak: a szereplők még nem tudják, hogy később mítosz épül köréjük, csak a széteső Britannia napi veszélyeire válaszolnak. Arthur hatalma itt megbízatásból és személyes tekintélyből ered. Mordred a törvényes király, ezért a tapasztalt hadvezér nem foglalhatja el egyszerűen a trónt, bármennyire alkalmatlannak látszik a gyermek környezete. Békét ígér a brit uralkodóknak, katonákat gyűjt a szászok ellen, közben minden alku új kötelezettséget hoz. A regény izgalmát az adja, hogy a becsület következetes tisztelete időnként épp a politikai tervet veszélyezteti. A vallási konfliktus több szereplő számára létkérdés. Merlin a régi istenek erejét akarja visszahozni, a keresztény közösségek egyre nagyobb befolyást szereznek, Derfel pedig mindkét világhoz személyes kapcsolatokon át kötődik. A hit hadseregeket, házasságokat és jogigényeket mozgat, miközben a természetfelettiről sosem kapsz teljesen biztos magyarázatot. A kétely megőrzi a mondai légkört anélkül, hogy feloldaná a történelmi közeg anyagi valóságát. Guinevere választása az egész szövetségi rendszerre hat. Arthur vonzalma felrúgja a Ceinwynnel tervezett házasságot, ezért a magánéleti döntés királyságok viszonyát változtatja meg. A kapcsolatban szerelem, becsvágy és közös jövőkép keveredik; egyik fél sem csupán dísze a másik történetének. A nyitókötet így világosan megmutatja, hogy a háború kimenetele a csatatéren kívül is formálódik, és egy szép ígéretnek is lehet katonai ára.