A janicsárok végnapjai
klasszikus
A történet Ali Tepelenti pasa jóslatával indul: a szeleuciai dzsinn azt üzeni a janinai nagyúrnak, hogy azok árulják majd el, akik a legközelebb állnak hozzá. Ali a birodalom jelentős részét tartja a kezében, és megüzeni a harcot Mahmud szultánnak. Görögök, törökök és albánok küzdenek egymással a Balkánon. A pasa bukása után kerül sor a janicsárság végső leszámolására, amellyel egy egész korszak zárul le.
Miért érdemes?
Jókai a török korhoz és a keleti világhoz többször visszatért, és ebben a regényben a legerősebb a keleti szín: háremek, jóslatok, ostromok és párbajok váltják egymást. A vadromantikus hatások a francia romantika és Byron nyomát viselik. A történet magja viszont valóságos: Ali pasa bukása és a janicsárság felszámolása megtörtént események. A könyv először folytatásokban jelent meg, és azóta több különböző címen is kiadták; az első része A fehér rózsa címmel önálló regényként él tovább, ezért a kettőt gyakran együtt találod egy kötetben.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a keleti díszletek között játszódó, sodró kalandregényeket, és megbocsátod, ha a történelmi hűség a fordulatok kedvéért meghajlik. Ha érdekel az Oszmán Birodalom hanyatlása, ez az egyik legszínesebb magyar feldolgozása. A jóslatokkal átszőtt, misztikus hangulat végig kitart.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a régies nyelvezet elriaszt: az olvasók szerint ez a könyv nehezebb a szokásosnál. A fejezetek eleinte mozaikszerűen állnak egymás mellett. A regény tömeges vérontást, kínzást és háremjeleneteket is bemutat, a nőalakok pedig a korszak keleti képzeteit hordozzák.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek