Katalin utca
disztópia
Szabó Magda 1969-es regénye három egymás melletti budapesti szomszédcsaládot követ a háború előtt, alatt és után. Irén, Blanka és Bálint a Katalin utcában nőttek fel, de a háború szétszórja a három házat és próbára teszi a barátságot. A regény különleges megoldása, hogy a holtak ugyanúgy járnak-kelnek benne, mint az élők: csak az térhet vissza az elveszett Katalin utcájába, aki nem vétett ellene. Filozofikus, feszesen sodró lélektani regény a bűnről és az emlékezetről.
Miért érdemes?
A Katalin utca Szabó Magda egyik legmerészebb szerkezeti megoldása: a holtak ugyanúgy mozognak a regényben, mint az élők, és ez nem misztikus fogás, hanem az emlékezet és a lelkiismeret pontos képe. A háború nem háttér itt, hanem erkölcsi próba: ki meri vállalni, ki lapul meg. A három szomszédcsaládon és a négy gyerek sorsán keresztül az egész háborús Budapest kis- és középpolgári világa megjelenik — egy utca, amely mindenkinek megvan valahol az emlékezetében.
Kinek való?
Neked való, ha szereted, amikor egy regény filozofikus kérdéseket tesz fel, de nem elvont esszébe fut, hanem konkrét emberek sorsán keresztül válaszol. Jó választás akkor is, ha érdeklődsz a háborús korszak Budapest világa iránt, és nem ijesztenek el a halálon túlra nyúló regényszálak.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha kerülöd a halál és a túlvilág témáját a prózában — a regény egész szerkezete ezen alapul. Ha lineáris, egyenes cselekményt vársz, a váltott idősíkok és a holtak jelenléte eleinte meghökkenthet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek