Erdély aranykora
klasszikus
Bethlen Gábor halála után a török szultán akaratából Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, egyetlen igaz híve nélkül a kis országban. Az udvarba hol a szultán követei érkeznek újabb adóért, hol a birtokaikról elűzött magyar főurak segítségért. A fejedelem sógora, Bánfi Dénes, Kolozs és Doboka főispánja a maga kezébe akarja venni a hatalmat, közben Erdély önállóságáért is harcol. A cselszövés végül a vérpadig viszi, a kegyelemlevél pedig későn érkezik.
Miért érdemes?
Jókai első történelmi regénye, és a pálya egyik indulópontja: innen ered az a török motívum és az az erdélyi tájélmény, amely később is visszatér nála. Forrásul Cserei Mihály erdélyi históriáját használta, a történeti adatokat pedig anekdotákkal és zsánerképekkel dúsította fel. A könyvet a hangulat és a légkör tartja össze; a tizenhetedik századi Erdély váraival és barlangjaival, féktelen főuraival és egzotikus török alakjaival együtt adja a káprázatot. A folytatása a Török világ Magyarországon, amelyben ugyanaz a korszak és több szereplő tér vissza.
Kinek való?
Neked való, ha a történelmi kalandregényben elsősorban a hangulatot keresed, és megbocsátod a laza történeti pontosságot. Ha érdekel Erdély fejedelemség kori világa és kedveled a fordulatos udvari cselszövést, jó belépő. Innen érdemes indulni, ha a történelmi regényeket sorban akarod olvasni.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha egységes szerkezetet vársz: az első fele egymáshoz fűzött epizódokra bomlik, és csak a második felében áll össze a fő szál. A leírások hosszúak, az idegen szavak sűrűk. Kivégzés, cselszövés és háborús erőszak is szerepel benne. Történelmet tanulni sem érdemes belőle.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek