A nevem Lucy Barton
kortárs szépirodalom
Sorozat: Amgash, 1. kötet
Az Amgash első kötete: Lucy egy műtét után hosszan kórházban marad, amikor váratlanul megérkezik az édesanyja. Régóta alig találkoztak; most ismerősökről és régi esetekről beszélgetnek a betegágy mellett. A felidézett történetek közel viszik őket a család szegénységéhez és a gyerekkor fájdalmaihoz, de sok minden továbbra is kimondatlan marad. Lucy később ebből a látogatásból kiindulva gondolja végig íróvá válását és saját anyaságát.
Miért érdemes?
A rövid szakaszok között annyi jelentőség jut a kihagyásnak, mint az elmondott történeteknek. Egy egyszerűnek tűnő emlék váratlanul visszavezethet egy régi sérüléshez, majd az elbeszélő továbblép. A szöveg kevés magyarázattal dolgozik, ezért figyelmet kér arra, mikor változik meg a hang vagy akad meg egy beszélgetés. A tömörség közel enged a bizonytalansághoz. Az emlékezés ideje szabadon mozog a kórházi napok és a későbbi élet között. Ettől a látogatás jelentése újra meg újra módosul: egy későbbi tapasztalat más fényt vet a korábbi mondatra. Az íróvá lett elbeszélő maga is azzal foglalkozik, mennyit lehet egy életből elmondani. Olvasóként a töredékek közötti kapcsolatokat is neked kell megteremtened. A családi közelséget a társadalmi távolság is nehezíti. A szegénységből való kilépés után a szégyen és a régi hiányok tovább kísérik a szereplőt. A szeretet gyakran ügyetlen, elutasítónak ható gesztusokban látszik, így az egyes jelenetek többféleképpen érthetők. A próza teret hagy annak, hogy egyszerre érzékelj kötődést és sérelmet ugyanabban a viszonyban. A kis terjedelem ellenére lassú olvasásra is alkalmas könyv. Érdemes visszatérned egy-egy rövid megjegyzéshez, mert később nagyobb súlyt kaphat, mint elsőre gondolnád. Kevés látványos fordulat helyett az egymásról alkotott kép finom változásai tartják mozgásban. Akkor válaszd, ha szívesen figyelsz a mondatok közötti csendre, és nem vársz teljesen rendezett családi számvetést.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a tömör, sok mindent elhallgató prózát és az emlékekből összeálló élettörténetet. Az anya és lánya közötti ambivalens kötődés érdekel, különösen akkor, ha a társadalmi távolság is része a kapcsolatnak.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha folyamatos történetvezetést és minden kérdésre választ vársz. Gyerekkori nélkülözés, bántalmazás és családi elhanyagolás emlékei jelennek meg; a visszafogott hang ellenére ezek érzelmileg megterhelők lehetnek.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek