Sibumi

Miért érdemes?

Nicholai Hel egyszerre a kémregény emberfeletti szakembere és egy letűnt értékrend őrzője. Sanghaji gyerekkora, japán neveltetése, háború utáni fogsága és későbbi bérgyilkosi pályája rétegenként magyarázza fegyelmét. Amikor a múltból érkező adósság visszahívja, a cselekmény többet kérdez annál, hogy képes-e győzni: azt vizsgálja, maradhat-e független az, akinek minden képességét nagyhatalmi játszmák használták fel. A gó fogalmai és a sibumi eszménye saját gondolati szerkezetet adnak a thrillernek. A látszólag egyszerű döntések mögött pozíciók, áldozatok és hosszú távú következmények rajzolódnak ki. Hel kifinomult ízlése, kertje és fegyelme élesen ütközik a szervezetek durva érdekeivel. Ettől a regény egyszerre parodizálja a mindenre képes titkosügynök alakját és komolyan veszi azt a vágyat, hogy valaki belső rendet teremtsen a manipuláció közepette. A baszk táj és a barlangászat különösen emlékezetes ellenpontja a nemzetközi összeesküvésnek. A föld alatti járatokban a technikai tudás, a bizalom és a test fizikai korlátai döntenek, míg a felszínen vállalatok és hírszerzők láthatatlan hálózata mozgat embereket. A helyszín ezért több egzotikus háttérnél: Hel választott otthona, barátságainak tere és annak próbája, megvédhető-e bármilyen hely a globális hatalomtól. A szatirikus túlzások, kulturális kitérők és erőszakos akciók szokatlan keveréket alkotnak. A hős fölényét érdemes vitára ingerlő konstrukcióként figyelni az egyszerű kívánságteljesítés helyett. A regény értékei és előítéletei korához kötődnek, ezért kritikusan olvashatók a nemi szerepek és a népcsoportokról tett általánosítások is, miközben a műfaji játék lendülete megmarad.