Szabadság a hó alatt
klasszikus
Oroszországban játszódik, a dekabrista mozgalom előkészületeinek idején. A titkos szövetség tagjainak nevét egy zöld kötésű könyv őrzi, és a cselekmény középpontjában a felkelés szerveződése áll. Puskin és Sándor cár egyaránt szereplő, mellettük a finn énekesnő, Zeneida és a névsor megszerzéséért folyó cselszövés viszi a történetet. A szentpétervári árvíz elleni küzdelem is fontos helyet kap. Titkok, babonák és önfeláldozó hűség szövik át a szálakat.
Miért érdemes?
Jókai abban az évtizedben írta, amelyet az irodalomtörténet a pályája kiteljesedéseként tart számon, a fogadtatás mégis hűvös volt. A bírálat állandó tárgya a történelmi hitelesség: a felkelés, Sándor cár alakja és Puskin szerepe a valóságban másképp festett. Az irodalomtörténeti jelentősége viszont vitathatatlan, mert Jókai mutatta be először a szabadság költőjeként Puskint, és ezzel a magyar Puskin-kultusz elindításában is szerepe volt. Kalandregényként a könyv jól működik, a szentpétervári árvíz és a téli Oroszország leírásai a legjobb lapjai. A címe több változatban fut, mert az alcím időnként a főcím helyére kerül.
Kinek való?
Neked való, ha érdekel az orosz tizenkilencedik század, és szereted a titkos társaságok köré épülő történeteket. Ha a fordulatot és a hangulatot keresed, ez a könyv bőven ad belőle. Érdekes olvasmány akkor is, ha kíváncsi vagy, hogyan látta Puskint egy magyar író harminc évvel a szabadságharc leverése után.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a történelmi pontosság számít: a dekabrista mozgalom hátterét és Puskin szerepét a regény erősen szubjektíven ábrázolja. A helyszín helyenként puszta díszletként működik. A könyvben kivégzés, száműzetés és árvízkatasztrófa is szerepel, a nőalakok pedig egzotikumként vannak felrajzolva.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek