Pillangók kertje – Dot Hutchison borító

Pillangók kertje

Dot Hutchison

krimi

Egy eldugott kúria kertjében fiatal nőket tartanak fogva, akiket a fogvatartójuk lepkékké tetovál. A rendőrség végül rátalál a helyre, és az egyik túlélőt kihallgatják. A regény szinte teljes egészében ez a kihallgatás. A lány, akit csak Mayaként ismerünk, elmeséli, hogyan került oda és hogyan élte túl. A két FBI-ügynök hamar rájön, hogy a tanú többet tud, mint amennyit mond, és hogy a története minden fordulója újabb kérdést nyit.

Miért érdemes?

Egy elszigetelt kúria mellett gyönyörű kert rejtőzik — benne fiatal nők, akiknek a hátára fogvatartójuk pillangószárnyakat tetováltatott. A Kertész gyűjteménye ez: elrabolt lányok, akiket a férfi a maga kegyetlen módján szeret, gondoz és őriz. Amikor a kertre rátalálnak a hatóságok, egy túlélőt hoznak be kihallgatásra — és Dot Hutchison regénye ebben a kihallgatószobában játszódik: egy asztal, két FBI-ügynök, és a lány, aki Mayának nevezi magát.

A könyv szerkezete a legnagyobb fegyvere: Maya vallomása foltról foltra rakja össze a kert világát — a lányok hierarchiáját, a túlélés íratlan szabályait, a Kertész fiainak eltérő kegyetlenségét —, miközben az ügynökök és velük az olvasó egyre nyugtalanabbul érzi: ez a lány valamit visszatart. A kihallgatás így kettős játszmává válik, ahol az is kérdés, ki irányít valójában.

Hutchison legkülönösebb húzása, hogy a horror közepette a lányok egymás közti világát is megírja: a szolidaritást, a fekete humort, a gondoskodást — azt, ahogyan az ember a legszűkebb ketrecben is életet rendez be magának. Ettől a könyv több puszta borzongatásnál: a kontroll és a méltóság viszonyáról szól.

A regény sorozattá bővült, de ez az első kötet önállóan is teljes — és messze a legerősebb. Nem könnyű olvasmány, és aki egyszer elkezdi, nehezen áll fel mellőle: a kihallgatószoba csendje sokáig utánad nyúl.

Kinek való?

Neked való, ha a pszichothrillert a sötétebb, lélektanilag rétegzett végéről szereted, és jobban érdekel a túlélők belső világa, mint a nyomozati akció. Ha a megbízhatatlan elbeszélő a kedvenc játékod, Maya vallomása a műfaj egyik legfeszültebb példája. Erős gyomrú thriller-olvasóknak, akik a borzongás mögé tartalmat is várnak.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha az emberrablás, a fogva tartás és a szexuális erőszak témája megvisel — a könyv ezekből építkezik, és bár nem öncélúan naturalista, végig nyomasztó. Klasszikus, akciódús krimit ne várj: a történet egy szobában ül, és beszélgetésből áll. Lefekvés előtti olvasmánynak pedig kifejezetten nem ajánljuk.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Hasonló könyveket kérek

Ezeken a listákon szerepel