Az új földesúr
klasszikus
A szabadságharc bukása után egy kiérdemesült osztrák tábornok, Ankerschmidt lovag birtokot vásárol Magyarországon, és a passzív ellenállásba vonult Garanvölgyi Ádám szomszédja lesz. Az öreg nemes furfangos, derűs kis háborút vív a hivatalokkal, az unokaöccse, Aladár közben osztrák börtönben ül. A két birtokos viszonya gyanakvással kezdődik. A tiszai árvíz és a lassan szövődő szerelem viszont közelebb hozza a két házat egymáshoz.
Miért érdemes?
Jókai a Bach-korszakról írt, alig egy évtizeddel az események után, és utólag maga is úgy emlékezett vissza, hogy egyetlen regényében sem törekedett ennyire hű korrajzra. A hivatali packázások, a besúgás és a bélyegilleték körüli abszurd jelenetek ma is olvashatók szatíraként. Ankerschmidt átalakulása a könyv legvitatottabb pontja: a kortársak és a későbbi kritika is sokat vitázott azon, mennyire hihető, hogy az egykori ellenség a magyar ügy híve lesz. A regény tézise a magyar föld és jellem asszimiláló erejéről szól, és éppen ezért érdemes ma kritikus szemmel olvasni.
Kinek való?
Neked való, ha érdekel az elnyomás hétköznapi arca, és szereted, amikor egy regény humorral beszél a politikai kiszolgáltatottságról. Ha a tizenkilencedik századi magyar prózát járod végig, ez a kötet hozza legközelebb a Bach-korszakot. A női szereplők közül Eliz alakja meglepően eleven.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha zavar a nyíltan tézisre épülő cselekmény: a főhős átalakulása a szerzői szándékot követi, és a lélektani indoklás helyenként vékony. A passzív ellenállásról adott kép erősen idealizált. A könyvben börtönévek, árvízkatasztrófa és politikai megtorlás is szerepel.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek