Elillanó lélekzet
Egy idegsebész pályájának végső képzési szakaszában előrehaladott tüdőrákkal szembesül, és orvosból maga is beteggé válik. Az emlékirat a kórházi munka tapasztalatait az értelmes élet kérdésével kapcsolja össze, miközben a házasság és az apává válás is új súlyt kap. A személyes történet végén a feleség hangja szólal meg. Ha a végességről közeli, gondolkodó elbeszélést keresel, itt a jövőhöz fűződő remények átalakulását követheted.
Miért érdemes?
Az orvos és a beteg nézőpontja ugyanabban az emberben találkozik. A súlyos diagnózis egy hosszú szakmai felkészülés végén éri a szerzőt, így a jövőről alkotott tervei hirtelen más jelentést kapnak. Az emlékirat ebből a törésből tekint vissza arra, milyen életre készült. A betegséget a hivatás és a személyes célok felől közelítheted meg. A kórházi tapasztalatokhoz az értékes élet lehetőségeiről folytatott gondolkodás kapcsolódik. A gyógyítás közben látott sorsok és a saját kiszolgáltatottság egymást világítják meg. A szerző irodalmi érdeklődése is része ennek a figyelemnek: az emberi tapasztalat értelmezéséhez többféle nyelvet keres. Ettől a szakmai pálya belső történetté válik. A házastársi kapcsolat és az apává válás a jövőhöz fűződő viszonyt is átalakítja. Egy új élet iránt vállalt felelősség kerül a saját végesség mellé, és ez a kettősség különösen közel hozhatja a döntések tétjét. A feleség záró megszólalása másik nézőpontot ad az együtt megélt időhöz. A könyv személyessége a családi kötelékekből is ered. Lassan olvasva maradhat helyed a felmerülő kérdéseknek és a saját érzéseidnek. Az emlékirat nem rendez el minden fájdalmat, az elvesző lehetőségek mellett mégis megmutatja a kapcsolódás értékét. Ha a halálról szóló gondolkodásban az élet konkrét döntéseit keresed, ez a hang megszólíthat. Friss veszteség idején a közelsége különösen megterhelhet.
Kinek való?
Neked való, ha a hivatás, a családalapítás és a halandóság összetartozó kérdésein töprengenél egy orvos személyes történetén keresztül. Fontos neked az őszinte, kétségeket is vállaló elbeszélés, és az olvasás után szívesen hagysz időt a saját válaszaidnak.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha rákról szóló kezelési tanácsokat vagy biztos vigaszt nyújtó történetet vársz. A halálos betegség és a hozzátartozói gyász közelsége erősen megérinthet, különösen friss veszteség mellett; ez a visszatekintés nem terápiás útmutató.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek