Tizenegyedik regény, tizennyolcadik könyv

Miért érdemes?

Bjørn Hansen elégedetlensége a rendezett élet apró részleteiből válik érthetővé. A hivatal, a párkapcsolat és a kisvárosi társaság látszólag biztos helyet jelöl ki számára, ő mégis egyre nehezebben viseli ezt a rendet. Olvasás közben a kényelmesnek tűnő körülmények és a belső idegenség közötti feszültségre figyelhetsz, amely lassan átjárja az emlékeit is. Az amatőr színház különösen beszédes közege ennek az életnek. A férfi szerepeket tanul, társasági elvárásokhoz alkalmazkodik, és művészi elképzeléseket dédelget, miközben saját mindennapjaiban is nehezen talál fogást a valóságon. A próbák és a társulaton belüli viszonyok konkrét helyzeteken keresztül teszik érzékelhetővé a vágyott jelentőség és a tényleges lehetőségek távolságát. A hűvös, ironikus elbeszélés közel marad a főszereplő gondolataihoz, de hagyja, hogy a magyarázatai önmagukat is kellemetlen fénybe állítsák. A múlt felidézése így folyton átrendezi, mit gondolsz a döntéseiről. Számíthatsz lassabb, töprengő szakaszokra; a figyelmet az köti le, ahogyan egy önmagát ésszerűnek látó ember indoklásaiban megmutatkoznak a repedések. A rövid terjedelem ellenére érdemes időt hagynod a történetnek. A fokozódó elégedetlenségből születő terv egyszerre kínos és nyugtalanító, s utólag a korábbi jeleneteket is más megvilágításba helyezheti. A sorozat ezzel egy olyan emberhez köt, akit könnyű bírálni, miközben a megszokásai és önáltatásai zavaróan ismerősnek tűnhetnek.