Egyirányú utca
vers
Különböző sorsokból szólalnak meg a kötet versei: halottak hangja, háborús tapasztalatok és az évszakok változásának képei kerülnek egymás mellé. A beszélők azt kutatják, mi marad az életből az emlékezetben, és mi vész el visszavonhatatlanul. A személyes vallomások után az időről folytatott gondolati párbeszéd kap teret. A múlt hol idegen távolságként, hol a jelenbe betörő, nagyon is közeli tapasztalatként érzékelhető.
Miért érdemes?
Az Egyirányú utca kevés versből épít sűrű, összetartozó világot. A megszólaló hangok a halottakhoz, az emlékezéshez és az idő tapasztalatához vezetnek, miközben újra kérdésessé válik, ki az az én, aki beszél. Olvasóként egy arc több változatát is megláthatod: az egykori önmagát, a jelenben élőt és azt, akit mások őriznek belőle. A kötet három ciklusa világos szerkezetet ad ennek a bizonytalanságnak. A Halottak napja, a Naptárlapok és Az időről darabjai egymást is megvilágítják, ezért érdemes sorrendben haladnod közöttük. Egy állítás később más hangsúlyt kap, a magabiztosnak tűnő mondat mellé ellenkező tapasztalat kerül. A versek így egymással is vitába lépnek. A forma fegyelme és a képek érzékletessége akkor is jelen van, amikor a beszélő története nyugtalanító. A hétköznapinak ható megszólalás kidolgozott verszenével találkozik; ettől különös távolság nyílik a hang és az elmondott élet között. A szerepversekben éppen ezt jó figyelni: mennyit értesz meg valakiből a szavai révén, és mennyi marad idegen. Az idő itt több egymás mellett létező tapasztalat. Egy emlék elevenen visszatérhet, miközben a megtörtént dolgok megváltoztathatatlansága is súlyt kap. A kötetet ezért könnyű újra elővenni: ugyanaz a vers más élethelyzetből másfelé nyílhat. A tömör összeállításnak köszönhetően a távolabbi darabok is közel maradnak egymáshoz, és a visszalapozás az olvasás természetes részévé válhat.
Kinek való?
Neked való, ha szívesen figyeled, hogyan felelnek egymásnak egy verseskötet darabjai. A szerephangok, a tükröződések és a pontos ritmus akkor adhatnak sokat, ha a mulandóságról szóló költészetben is örömöt találsz a nyelv kidolgozottságában és a gondolatok ütközésében.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha közvetlen önéletrajzi vallomásokra vagy derűs, könnyed lírára vágysz. A beszélők kiléte gyakran közvetett, a halál mellett háborús erőszakkal is találkozol; a gondosan megformált hang azokban a versekben is távolságot tarthat, amelyek hétköznapi életből indulnak.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek