A gazdag szegények
klasszikus
Kapor Ádám kiöregedett váltóőrt váratlanul elbocsátják, és az álma az, hogy bekerülhessen a városi szegényházba az élettársával. A felvételnek egy feltétele van, össze kell házasodniuk, amire fél évszázada nem futotta a pénzükből. A lagzira és a stólapénzre az egész környék gyűjteni kezd, a lakbért követelő háziúr viszont közbelép. A másik szál a felső tízezer világába vezet, ahol egy grófkisasszony hátat fordít a saját köreinek.
Miért érdemes?
Az életmű egyik legkülönösebb darabja, mert a színtere a pesti külváros sikátorvilága, a szereplői pedig iparosok, gyári munkások és a társadalomból kivetettek: virágárus, mosónő, váltóőr. A kései korszakban ez teljesen új terep a szerzőnél. A hangvétel is szokatlan, mert kevés benne a pátosz, és a történet szinte tündérmesébe hajlik. A tanulság nyíltan ki van mondva, hiszen ha a szegények összefognának, abból nagy erő lenne. A századvégi Pest atmoszférája a könyv legerősebb rétege.
Kinek való?
Neked való, ha a szokásostól eltérő Jókait keresel, és szereted a kisemberek történeteit. Ha érdekel a századvégi Pest hétköznapi élete, kevés könyv mutatja meg ilyen közelről. Rövidebb és könnyebb olvasmány a nagyregényeknél.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha zavar a nyíltan kimondott tanulság, mert a regény didaktikus, és a szegénységet helyenként megszépíti. A felső tízezerről szóló szál leleplező szándéka egyértelmű. Nyomor, kiszolgáltatottság és megaláztatás is szerepel a történetben.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek