Lelkek labirintusa
kortárs szépirodalom
Sorozat: Az Elfeledett Könyvek Temetője, 4. kötet
Alicia Gris, a titokzatos nyomozónő egy eltűnt miniszter ügyében érkezik Barcelonába — és minden szál a Sempere család könyvesboltjához vezet. Zafón ciklusának zárókötete a legnagyobb szabású darab: Alicia Gris alakjával a széria noir-thrillerré mélyül, miközben a Franco-korszak sötét titkai és a Sempere-család sorsa végre teljes képpé állnak össze. Minden korábbi kötet szála ide fut be — a gótikus Barcelona, az elveszett könyvek és az emlékezet nagy búcsúja ez. A ciklus ismeretében az egyik legszebb lezárás a kortárs irodalomban.
Miért érdemes?
A ciklus zárókötete és legnagyobb vállalása: az ötvenes évek Barcelonájában játszódó politikai krimi, amely a Franco-éra legfelső köreiig érő összeesküvést bont ki, miközben az 1900-tól 1992-ig ívelő családtörténet szálait is lezárja. Az új főszereplő, Alicia Gris — a háborúban szerzett sebét hordozó, kíméletlenül okos nyomozónő — méltó társa a széria korábbi hőseinek, a Sempere család és Fermín Romero de Torres pedig itt kapja meg a maga nagy búcsúját: fény derül Daniel anyjának fájdalmas titkára is. A vaskos, több idősíkon futó zárlat minden korábban nyitva hagyott kérdésre visszatér, így a ciklus olvasói számára valódi hazaérkezés.
Kinek való?
Neked való, ha a ciklus korábbi köteteit szeretted, és teljes, minden szálat lezáró búcsút szeretnél; ha vonz a Franco-korszak sötét politikai díszlete elé rajzolt nyomozás egy emlékezetes nyomozónővel; és ha nem ijeszt el egy nyolcszáz oldal körüli, ráérős tempójú regényfolyam.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a ciklusból ez lenne az első könyved: bár önmagában is megállja a helyét, az igazi súlyát az adja, hogy A szél árnyéka, az Angyali játszma és A mennyország fogságában szálait zárja le. Sötét rétegei is vannak — háborús sebek, politikai erőszak, rémálmok —, a terjedelme pedig komoly elköteleződést kér.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek