Múzsa a díványon
Gustav Klimt egy halottnak látszó nőt talál a bécsi Duna-csatornában, aki rajzolás közben felköhög. A festő és Wally ápolni kezdi az emlékeit vesztett idegent, akit Judithnak neveznek el. Freud és Jung segítségével különös múlt bontakozik ki: sarkvidéki fogság, Frankenstein és az Alvilág is felmerül. A századelő művészei egy olyan nő történetét próbálják megérteni, akinek emlékei messze túlnyúlnak az emberi tapasztalaton.
Miért érdemes?
Klimt első reakciója különös keveréke a művészi érdeklődésnek és a gyakorlati tétovaságnak. A megtalált nőből előbb képet készítene, majd rá kell jönnie, hogy élő embernek van szüksége segítségre. Ez a fordulat mindjárt megváltoztatja a tekintet szerepét: a modellnek látszó alak saját történettel és sürgető szükségletekkel rendelkezik. A regény így már az indulásakor összeköti az ábrázolás vágyát azzal, mennyit tudunk valójában arról, akit nézünk.
Judith emlékezetének hiánya teret ad a körülötte állók magyarázatainak. Klimt nevet ad neki, Freud és Jung pedig a múltjához próbál hozzáférni, de az előkerülő részletek minduntalan túllépik a hétköznapi kereteket. A nő története nagyobbá válik annál, amit az első találkozás alapján elképzelhetnének. Az emlékezés itt nyomozáshoz hasonlít: minden új részlet választ ígér, ugyanakkor más irányból teszi valószerűtlenné az addigi képet.
A bécsi művészek és lélekkutatók mellé Victor Frankenstein neve és az Alvilág kerül, ezért a könyv több kulturális hagyományt mozgat egyszerre. A történelmi alakok felismerhető tudása ebben a kitalált helyzetben szokatlan próbát kap. Moore humorát az is táplálja, hogy egy-egy magabiztos magyarázat olyan tapasztalattal találkozik, amelyre eredetileg fel sem készült. A regény világában a pszichológiai rejtély és a fantasztikus kaland egymást bővíti tovább.
Judith körül az üldözők megjelenése cselekvést is kíván: a múlt megértése mellett a jelen veszélyeivel kell foglalkozni. A különös emlékeknek ezért gyakorlati súlya lesz, és a segítők sem maradhatnak puszta szemlélők. A könyv önálló belépő Moore történelmi fantáziáihoz. Fő vonzereje az lehet, ahogy az ismert nevekhez váratlan feladatokat rendel, a századelő bécsi környezetét pedig egy lehetetlennek látszó élettörténet befogadására készteti.
Kinek való?
Válaszd, ha művészeti és pszichológiai alakokkal benépesített fantasztikus rejtélyre vágysz, amelyben Frankenstein örökségének is helye van.
Kinek nem feltétlenül?
Kevésbé megfelelő választás, ha Klimtről, Freudról vagy Jungról hiteles életrajzi regényt keresel, illetve kerülöd a testhez és halálhoz kapcsolódó groteszket.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek