Szegény gazdagok
klasszikus
Az erdélyi hegyekben egy fekete álarcos rablóvezér, Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket, és pénzhamisító bandát működtet a barlangokban. A pesti uzsorás Lapussa család unokáját, Henriette-et a szerelmétől elszakítva kényszerítik házasságba Hátszegi Lénárd báróval, és a lány a férje erdélyi birtokára kerül. A báró gyakran és megmagyarázhatatlanul tűnik el. Sötét tónusú kalandtörténet a reformkori Pest és az érchegységi havasok között.
Miért érdemes?
A regény anyagát Jókai a második erdélyi útjáról hozta: lóháton és gyalog járta be a vidéket, és ott hallotta a Fatia Negráról szóló történeteket. A rablóvezér alakja mögött egy valóságos főispán legendáriuma áll. A könyv attól több puszta kalandregénynél, hogy a havasi rablóvilág és a pesti uzsorás család kapzsisága ugyanabba az erkölcsi képbe kerül. Jókai a bárót a rablás miatt éppúgy megutáltatja az olvasóval, mint a közügyek iránti közönye és gőgje miatt. Az irodalomtörténet a magyar rablóregény legköltőibb darabjaként tartja számon, egyben az író egyik legvitatottabb műveként.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a kettős életre, álarcra és rejtett műhelyekre épülő történeteket, és elviseled, hogy a lélektan helyett a fordulatok viszik a könyvet. Ha érdekel az erdélyi havasok világa és a reformkori Pest kontrasztja, jó választás. Gyorsabb olvasmány Jókai nagy társadalmi regényeinél.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha kényes vagy a kényszerházasság témájára: Henriette kiszolgáltatottsága végig meghatározza a történetet. Erőszak, fegyveres összecsapás és öngyilkosság is szerepel benne. A művészi értékét az utókor sokat vitatta, és a jellemrajz helyenként valóban vékony.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek