A falu jegyzője

Miért érdemes?

A vármegyei Magyarország társadalmi keresztmetszete egy helyi közigazgatási küzdelem körül rajzolódik ki. Tengelyi Jónás jegyzőként törvényességet és tisztességet próbál képviselni olyan közegben, ahol a hivatal, a birtok és a személyes bosszú összefonódik. A történet sok szereplőt mozgat, mégis világos marad a tét: képes-e az intézmény megvédeni azt, akinek kevesebb kapcsolata és vagyona van. A regény pontosan mutatja meg, hogyan lesz a közérdek nyelvéből magánérdek. Gyűlések, hivatalos iratok, választási manőverek és pletykák alakítják a valóságot; aki uralja az információt, előnyt szerez. A kiszolgáltatottak helyzete ezért egymást támogató szokásoktól is függ. A humor sokszor éles, de a társadalmi látlelet mögött együttérzés áll azok iránt, akiknek az igazság kimondása kevés védelem. A szerelmi és családi szálak a közéleti konfliktus következményeit teszik személyessé. A jó hírnév, az örökség és a származás ugyanúgy befolyásolja a fiatalok lehetőségeit, mint a hivatalos szabály. A szereplők közül többen változnak: van, akit a félelem tesz megalkuvóvá, másokat a veszteség kényszerít cselekvésre. Ez a mozgás megakadályozza, hogy a könyv puszta társadalmi példázattá váljon. Válaszd, ha szereted a nagy szereplőgárdát, a politikai szatírát és azokat a klasszikus regényeket, amelyekben egy helyi ügy egész országmodellé tágul. A korabeli hivatalnyelv és a hosszú kitérők türelmet kérnek, a konfliktus azonban meglepően ismerős maradhat. A könyv akkor adja a legtöbbet, ha a cselekmény mellett azt is figyeled, milyen csatornákon működik a hatalom, és miért olyan nehéz egy tisztességes embernek egyedül megváltoztatnia a szabályokat. A humor különösen akkor hat, amikor a szereplők szabályos eljárásnak nevezik saját részrehajlásukat. Az ilyen jelenetek segítenek különválasztani a hivatalos rend látszatát a tényleges felelősségtől.