A rég

Bartis Attila

Marosvásárhely gyerekkori emlékei a felnőttkori Budapest és Jáva felől kapnak új jelentést. A családi múlt felidézésébe levelek, feljegyzések és államvédelmi iratok szólnak bele: a diktatúra hétköznapjai a személyes veszteségekkel együtt rajzolódnak ki. Az apjával Magyarországra költöző fiú története az íróvá és fényképésszé válásig vezet. Az önéletrajzban az emlékező jelenét is követheted, amely folyton módosítja a múlt látványát.