Kárhozott

Miért érdemes?

Madison Spencer tizenhárom éves hangján szólal meg a túlvilági történet. A lány egy kiváltságos, érzelmileg elhanyagoló családból érkezik, és a pokolban próbál rendet találni saját halálában. A helyszín szeméttelep, bürokratikus intézmény és popkulturális vidámpark. A túlzás azt vizsgálja, milyen történetet épít magának egy gyerek, amikor a felnőttek magyarázatai hiteltelenek. Az elbeszélői hang ártatlanságot, műveltséget és cinizmust kever. Madison sok mindent félreért, más dolgokat meglepően pontosan lát, ezért a humor gyakran a tudása és tapasztalata közti résből születik. A társai könnyen felismerhető iskolai típusokként jelennek meg, majd fokozatosan több lesz bennük a szerepnél. A közös út parodizálja a kamaszfilmek csapatdinamikáját, miközben a magány és a szülői felelőtlenség valódi fájdalma végig jelen marad. A pokol képei szándékosan ízléstelenek és túlzóak. Testi hulladék, történelmi gonoszok, ügyfélszolgálat és technika kerül egymás mellé. A szatíra a bűn, büntetés és önfelmentés közhelyeit forgatja ki. Madison útja közben egyre fontosabbá válik, mennyire ő írja saját történetét, és mennyit örökölt a szüleitől. Sorozatnyitóként erős hangot és világot teremt, a második kötet pedig közvetlenül folytatja Madison földi bolyongását. Az első rész önállóan is kerek túlvilági kaland, bár több családi titkot és nagyobb tervet nyitva hagy. Akkor működik, ha elfogadod a provokációt mint eszközt, és a trágár képek mögött figyeled a gyerek elhagyatottságát. A groteszk felszín alatt felnövéstörténet húzódik arról, hogyan szerezhet valaki nyelvet saját szégyenéhez és haragjához.