Orgonalányok

Miért érdemes?

Caroline Ferriday New Yorkból segíti a francia civil lakosságot, majd egyre közelebb kerül a megszállás áldozatainak ügyéhez. Kasia Kuzmerick lengyel kamaszként az ellenálláshoz kapcsolódik, elfogása után pedig Ravensbrückbe kerül. Herta Oberheuser orvosként a tábor személyzetéhez csatlakozik. A három nézőpont ugyanannak a történelmi rendszernek eltérő helyeit mutatja: a segélyezés, a fogolyközösség és az elkövetői intézmény világát. Kasia történetében a családi kötelék és a barátság a tábori túlélés gyakorlati feltétele. A nők titokban hírt adnak a rajtuk végzett orvosi kísérletekről, és igyekeznek megőrizni egymás személyazonosságát. Caroline szála idővel összekapcsolódik a ravensbrücki túlélőkkel, amikor gyógykezelésük és amerikai útjuk megszervezésén dolgozik. A távolság ellenére konkrét adminisztratív és pénzügyi feladatok kötik össze a szereplőket. Herta nézőpontja kényelmetlen közelségből láttatja, hogyan lesz szakmai ambícióból részvétel egy embertelen rendszerben. A regény nem mentegeti döntéseit, viszont megmutatja azokat a fokozatos lépéseket, amelyekkel elfogadja a tábor logikáját. A három elbeszélő eltérő erkölcsi pozíciót képvisel. A szerkezet az áldozatok, a segítők és az elkövetők cselekvési terét hasonlíthatóvá teszi. A könyv valós személyekből és dokumentált eseményekből indul, párbeszédei és több részlete regényes rekonstrukció. A hosszú időív a háború előtti évektől az utólagos segítségnyújtásig vezet, ezért a felszabadulás után is követi a sérülések testi és jogi következményeit. Akkor ad teljesebb képet, ha az olvasó a szerzői jegyzeteket és a történeti háttérforrásokat is bevonja. Caroline segítségnyújtása a felszabadulás után sem válik egyszerűvé. Orvosokat, utazást és támogatást kell szerveznie, a túlélőknek pedig idegen környezetben kell kezeléseken részt venniük. Ezek a részletek a jó szándék mögött álló kitartó intézményi munkát is láthatóvá teszik.