Édua és Kun László

Miért érdemes?

A regény középpontjában olyan uralkodó áll, akinek személyes kötődéseit azonnal politikai jelként értelmezi a környezete. László kun neveltetése, Édua iránti vonzalma és a királynéval kötött dinasztikus házassága nem különíthető el az ország bárói, egyházi és külpolitikai konfliktusaitól. A szerelmi történet ezért kezdettől nyilvános térben zajlik: minden találkozás hírré, minden távollét váddá, minden gesztus pártállássá válhat. Édua alakja azért fontos, mert a kun közösséghez fűződő viszonyt emberi közelségből mutatja meg. A király számára ő az otthonosság és a választott identitás egyik jelképe, az udvar számára viszont a keresztény királyság rendjét fenyegető befolyás. A két olvasat közötti résben személyes vágy, előítélet és hatalmi számítás keveredik. A könyv így nem engedi, hogy a konfliktus egyszerű szerelmi akadállyá vagy puszta politikai leckévé szelídüljön. A korlátozott uralkodói mozgástér fokozatosan válik láthatóvá. László rangja nagy, döntéseit azonban elődök szerződései, a pápai elvárások, a bárói csoportok és a fegyveres kun kíséret egyaránt behatárolják. A történelmi háttér akkor működik igazán, amikor egy magánéleti választás láncreakciót indít az udvarban. Az olvasó kész ítélet helyett egymással ütköző kötelességeket mérlegelhet. A kötetet akkor ajánlanám, ha a középkori magyar udvar történetét érzelmi és identitásbeli konfliktuson át szeretnéd megközelíteni. Számíts rá, hogy a szereplők döntéseit a rendi és egyházi viszonyok sűrű hálója kíséri, ezért a történet figyelmes olvasást kíván. A jutalma egy olyan királyportré, amelyben a hatalom állandó szerepkényszert jelent, Édua pedig saját történeti és emberi súlyt kap a férfi uralkodó mellett. A kapcsolatuk így a korszak törésvonalait is feltárja.