Táltoskirály

Miért érdemes?

A történet IV. Béla ifjúkorát és trónra kerülését olyan udvari közegben bontja ki, ahol a családi bizalom, az öröklés rendje és az ország jövője ugyanazon döntésekben találkozik. A fiatal hercegnek apjához, II. Andráshoz és az egymással vetélkedő főúri csoportokhoz is viszonyulnia kell. A személyes érés ezért politikai tanulás: minden ígéret mögött birtok, szövetség vagy sérelem áll. A regény azt követi, miként lesz a kiválasztottság érzéséből felelősség, és hogyan készül elő egy uralkodói program még a hatalom tényleges megszerzése előtt. A kötet egyik erőssége, hogy a királyi udvart nem mozdulatlan díszletként kezeli. Követek, egyházi emberek, rokonok és birtokosok eltérő jövőképet képviselnek, miközben a tatár veszély még távoli hírnek látszik. Béla döntéseit egyszerre alakítja a régi rend bírálata és az a vágy, hogy visszaszerezze a korona tekintélyét. A konfliktusokból így érthetővé válik, miért ütközik majd uralkodása a főurak érdekeivel, és miért lesz olyan nehéz egységes válaszra bírni az országot. A történelmi alakok mellett a legendás képzetek is szerepet kapnak. A táltosi motívum a küldetés és az önértelmezés nyelvét adja, de a regény cselekménye mindvégig emberi választásokra épül. A hit, a jóslat és a politikai számítás összefonódik: ugyanazt az eseményt a szereplők más-más rend szerint értelmezik. Ettől a korszak bizonytalansága tapintható marad, és a későbbi katasztrófa előjelei fokozatosan gyűlnek össze. Jó belépő számodra, ha a tatárjárást megelőző Magyarországot uralkodói nézőpontból, hosszú előkészítéssel és eszmei vitákkal szeretnéd megismerni. A könyv sok politikai beszélgetést és történelmi szereplőt mozgat, ezért figyelmes olvasást kér. A folytatás a már megismert döntések következményeit mutatja meg a támadás idején; az első rész az olvasás akkor teljes, ha a jellemek alakulását és a hatalmi viszonyok lassú elmozdulását is követed.