Az Ekhnaton-kaland

Miért érdemes?

John és Philippa képességei egy családi titok felfedezésével válnak kalanddá. A tizenkét éves ikrek együtt tanulnak, mégis másként reagálnak az új képességekre, ami valódi testvéri súrlódást teremt. Közös erejük a bizalom mellett pontos feladatmegosztást is kíván. A műtét utáni változások hétköznapi furcsaságokkal kezdődnek, ezért az ikrek fokozatosan értik meg új természetüket. A felfedezés családi magyarázatot is követel: szüleik hallgatása és Nimrod érkezése azt jelzi, hogy a varázslatnak régi szabályai vannak. A dzsinnmitológia szabályai a kívánságokat következményekhez kötik, ezért a varázslat döntési feladat is. Nimrod oktatása a dzsinnek társadalmi rendjét is megmutatja, a két rottweiler pedig humoros és védelmező jelenlétet ad. A kairói tanulás a képességek próbája. John és Philippa helyet változtat, tárgyakat mozgat és kívánságokat teljesít, de minden művelethez összpontosítás és következmény tartozik. A kaland attól marad feszes, hogy az erő nem pótolja az ismeretet. Kairó, a sivatag és a fáraói rejtély gyors helyszínváltásokkal tartja mozgásban a cselekményt. Ekhnaton sírja régészeti díszletnél több: az eltűnt dzsinnek története a múltat közvetlen veszéllyé alakítja. Ekhnaton sírjának nyoma a fáraó korát a dzsinnek történetével kapcsolja össze. A hetven eltűnt lény kiszabadítása olyan döntés, amelyről a szereplők nem rendelkeznek azonos információval. Az ellenség ezért erősebb, és régebbi tapasztalatokat is használ. A humoros részletek és a veszély aránya olyan olvasóknak kedvez, akik szeretik a testvérpárosokra épülő ifjúsági fantasyt. A kívánságok korlátai miatt a megoldás az ismert szabályok ügyes alkalmazásából születik, a korlátlan varázserő lehetősége nélkül. Az ikrek különbsége a megoldásokban is látszik: más részletet vesznek észre, más kockázatot vállalnak. Nimrod mentor, nem minden problémát eltüntető felnőtt. A két rottweiler és a félkarú sofőr komikus ellenpontot ad, de a segítségüknek pontos helye van az eseményekben.