Remény I-II.

Miért érdemes?

A regény az államalapítást katonai és civil munkák sorozataként mutatja be. A szereplők fegyvert szereznek, egységeket szerveznek, utakat védenek és politikai támogatást keresnek. Közben lakást, iskolát és családi életet próbálnak kialakítani. Ez a kettősség érzékelteti, hogy az új ország mindennapi intézményei ugyanabban a bizonytalan közegben születnek, mint hadserege. A nagy történelmi célok mögött állandóan látható marad, ki vállalja az adminisztrációt, az ellátást és a gondoskodást. Wouk valós történelmi vezetőket és kitalált szereplőket kapcsol össze. A nagy döntések így tárgyalóasztalnál és terepen is követhetők. A katonák személyes ambíciói, szerelmei és rivalizálásai befolyásolják, hogyan hajtanak végre egy parancsot. A történelem nem távoli háttér, mert a családok lakóhelyét és jövőjét közvetlenül alakítja. A találkozások néha magyarázó jellegűek, de segítenek elhelyezni a szereplőket az egymással versengő intézményekben. A sok szereplő és hadművelet figyelmet kér, cserébe tág képet ad a függetlenségi háborúról és az azt követő évekről. A könyv nem kizárólag csatajelenetekkel dolgozik. Ugyanilyen fontos a diplomácia, a bevándorlás, a belső politikai vita és a gyász. A szereplőknek újra meg újra egyeztetniük kell személyes erkölcsüket az ország túlélésének követelésével. A személyes szálak révén ugyanaz a katonai döntés egyszerre jelenthet közösségi védelmet és családi veszteséget. A regénypár első része az intézmények és kapcsolatok kialakulására összpontosít. A későbbi győzelmek és válságok mögött itt láthatóvá válik az első nemzedék tapasztalata. A hosszú ív különösen azoknak ad sokat, akik a katonai történelem mellett az államépítés emberi oldalára is kíváncsiak. A szereplők sikereit mindig veszteségek és befejezetlen magánéleti ügyek kísérik. A második kötethez így kialakul az a nemzedéki háttér, amelyhez a későbbi vezetők teljesítményét és hibáit mérni lehet.