Éjszaka Lisszabonban
klasszikus
Egy névtelen menekült a lisszaboni kikötőben hajójegyet és vízumot keres Amerikába, amikor egy férfi különös ajánlatot tesz neki: megkapja az iratokat, ha végighallgatja az éjszakai történetét. Josef Schwarz elbeszélése a náci Németországból való szökésről, Helenhez való visszatérésről és a házaspár európai útjáról szól. A kikötői keret minden állomásnak sürgető tétet ad.
Miért érdemes?
Két menekült találkozik a lisszaboni éjszakában, és különös alku születik közöttük: az egyikük hajójegyeket ajánl azért, hogy a másik reggelig meghallgassa. A beszélgetésből egy üldözött férfi története rajzolódik ki. Az Éjszaka Lisszabonban már ezzel a helyzettel közel hozza az emlékezés tétjét: egy idegen figyelme is menedékké válhat. Schwarz elbeszélése a menekülés állomásait és a feleségéhez, Helenhez fűződő kapcsolatát kapcsolja össze. A határok, igazolványok és hivatalok állandóan beleszólnak a magánéletükbe. A következő pecsét vagy egy használható név annyit érhet, mint más körülmények között a pénz vagy a társadalmi rang; a kiszolgáltatottság így hétköznapi részletekben is érzékelhető. A keretbeszélgetés kettős közelséget teremt. Hallgatod Schwarz emlékeit, de közben az is jelen van, akinek elmondja őket, és akinek saját menekülése függ ettől az éjszakától. A történet gyakran időzik érzelmeknél és gondolatoknál, majd ismét a továbbjutás sürgető feladata kerül előtérbe. Schwarz személyes hangja a kalandokat is átszínezi. Remarque erősen érzelmes prózájában a szerelem és az elveszíthető élet súlya együtt nehezedik a szereplőkre. A vallomás néhol nagy gesztusokkal és keserű megállapításokkal dolgozik, ezért a visszafogottabb elbeszélésekhez képest hangsúlyosabbnak érezheted a fájdalmat. A könyv azzal tart közel, hogy a menekült sors mögött végig láthatóvá teszi a közös élethez ragaszkodó embert.
Kinek való?
Neked való, ha szívesen hallgatsz végig egy személyes hangú, hosszabb vallomást, és érdekel a menekülés magánéleti oldala. A szerelmi kapcsolatot történelmi kiszolgáltatottságban is követnéd, és szereted az érzelmes próza elmélkedő kitérőit.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha távolságtartó háborús beszámolót vagy folyamatosan pergő cselekményt szeretnél. A beszélgetéses keret, a keserű elmélkedések és a nagy érzelmi hangsúlyok lassíthatják számodra az olvasást, az üldözés és veszteség légköre pedig nyomasztó lehet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek