A fogoly királyné

Miért érdemes?

Aquitániai Eleonóra hosszú élete eleve nagy teret kínál egy történelmi regénynek: örökös tartomány, két királyi házasság, keresztes hadjárat, gyermekek és ismétlődő lázadások kapcsolódnak hozzá. A könyv ezeket az eseményeket egyetlen személyes nézőpont köré rendezi. Az olvasó azt követheti, miként próbál egy saját földdel és akarattal rendelkező asszony cselekvő maradni olyan házasságokban, amelyek egész országok térképét változtatják meg. A II. Henrikkel való kapcsolat a történet fő tengelye. A kezdeti vonzalmat gyorsan próbára teszi az uralkodás gyakorlata, a király távolléte és más kapcsolatai. Thomas Becket felemelkedése, majd halála egyszerre politikai válság és a házaspár közötti bizalom kérdése. Az udvari botrányok egy évek alatt felépülő családi rendszert tárnak fel, amelyben férj, feleség és felnövő fiak ugyanazért a hatalomért versengenek. Eleonóra mozgástere változik, de soha nem tűnik el. Francia királynéként más szabályok között él, mint Anglia királynéjaként; anyaként pedig gyermekei öröklési esélyeit is mérlegeli. A lázadás és a fogság szakasza ezért az addigi döntések következménye. A bezártság ellenére továbbra is hírek, rokoni kötelékek és területi érdekek kapcsolják a külvilághoz, ami a politikai történetet tartós személyes feszültséggel tölti meg. A könyv azok számára különösen érdekes, akik a középkori uralkodást családi hálózatként szeretnék látni. Sok név, cím és változó szövetség jelenik meg, ezért figyelmet kér, cserébe Eleonóra döntései kilépnek a legendák rögzített képéből. Házassága, anyasága és tartományi öröksége egymást erősítő hatalmi eszközökké válik, a fogság pedig éppen azért súlyos, mert egy korábban rendkívül mozgékony életet korlátoz.