Gyilkosvadászat

Miért érdemes?

Egy vidéki ünnepségre szervezett nyomozójáték már az előkészületek alatt nyugtalanítja Ariadne Olivert. Poirot segítségét kéri, és az olvasó vele együtt kezdheti vizsgálni, mi hibádzik a gondosan kitalált szórakozás körül. A helyzet játékos kíváncsiságot kelt: egy krimiírónő rendezi a nyomokat, miközben a résztvevők saját szándékai jóval nehezebben irányíthatók. Amikor valódi haláleset történik, a birtok nyüzsgése egészen új jelentőséget kap. A sok látogató, a házigazdák viselkedése és a programok közötti mozgás olyan teret alkot, amelyben könnyű valamit észrevétlenül hagyni. Érdemes figyelned, ki mennyire látszik otthonosnak ezen a helyen, és milyen különbség van a szereplők kijelentései meg a környezetből kiolvasható benyomások között. Ariadne és Poirot párosa a megérzés és a rendezett gondolkodás eltérő ritmusát hozza. Az írónő aggodalma gyakran hamarabb jelentkezik, mint a hozzá tartozó magyarázat, ezért az olvasásnak is része a bizonytalan rossz érzés. A csipkelődő megjegyzések közben levegőhöz juthatsz; a könyv tud mulatságos lenni anélkül, hogy a valódi áldozat jelentőségét elvenné. A megtervezett játék és a kiszámíthatatlan események összecsúszása adja ennek az esetnek a vonzerejét. A birtok társadalmi viszonyai is fontosak, így az épület és a körülötte élők nem puszta díszletként működnek. Ha szívesen figyeled egy látszólag jól szervezett alkalom megbomlását, sok kapaszkodót találsz; a megoldás elfogadásához azonban a gondosan felépített történetvezetés iránti bizalom is kell.