A nagyenyedi két fűzfa – Jókai Mór

A nagyenyedi két fűzfa

Jókai Mór

klasszikus

Tetszett
Nem tetszett
Kívánságlistára
Kihagyom

A címadó elbeszélés a Rákóczi-szabadságharc éveiben játszódik, amikor Nagyenyedet felváltva sarcolják a kuruc és a labanc csapatok. Két labancvezér több szekérnyi élelmet követel a várostól, a szállítmányt viszont útközben elragadja a kurucok kapitánya, mire a labancok gyújtogatni kezdenek, és elviszik a rektorprofesszor lányát is. A kollégium diákjai fűzfadorongokkal erednek utánuk. A kötet további tizenegy története a honfoglalástól a szabadságharcig kíséri végig a magyar múltat.

Miért érdemes?

A címadó elbeszélés valóságos helyhez kötődik: Felvinc és Nagyenyed között egy patakon átívelő kőhíd mellett csakugyan állt két öreg fűzfa, és a történet ezek eredetét meséli el. Mikszáth megfigyelése erre a formára illik a legjobban, mert a rövid műfajban a szerzőnek nincs ideje elrontani a hőseit, így itt szinte hibátlan alakokat kapunk. A negatív szereplők már a külsejükkel leleplezik magukat, a két labancvezér nevét pedig a diákok egymás csúfolására használták. A kötet a honfoglalástól a szabadságharcig ível, és az elbeszélő hangja darabról darabra változik.

Kinek való?

Neked való, ha rövid formában szeretnél megismerkedni Jókaival, és nem akarsz nagyregénybe kezdeni. Ha kedveled a történelmi anekdotát és a helyi mondákat, ez a kötet sűrűn adja őket. Bármelyik darabjánál el lehet kezdeni.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha összefüggő cselekményt keresel, mert a kötet önálló elbeszéléseket tartalmaz. A hősi pátosz a legtöbb darabban erős, az árnyalás kevés. Fosztogatás, gyújtogatás, leányrablás és véres összecsapás is szerepel a történetekben.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Ajánlót kérek