Eleanor Oliphant köszöni, jól van
kortárs szépirodalom
Eleanor Oliphant élete óraműpontossággal működik, és tökéletesen üres: dolgozik, hazamegy, a hétvégéken nincs kivel beszélnie. Az egyetlen ember, akivel rendszeres kapcsolatban áll, az anyja, akivel hetente egyszer telefonál. Eleanor szerint mindez így van rendjén. Aztán meglát egy férfit, akiről elhiszi, hogy a sors szánta neki, és tervet készít. Közben egyre nehezebb kikerülnie Raymondot, az esetlen új kollégáját. És ahogy az élete mozdulni kezd, közeledik ahhoz, amit a gyerekkorából eltemetett magában.
Miért érdemes?
Eleanor élete percre pontosan be van osztva. Hétköznap iroda, hétvégén fagyasztott pizza, vodka és egy telefonbeszélgetés az anyjával. Kimondja, amit gondol, kerüli az emberi kapcsolatokat, és meg van győződve róla, hogy így teljesen rendben van minden.
Aztán megismeri Raymondot, az iroda kissé slampos informatikusát, és együtt segítenek egy idős férfinak, aki elesik az utcán. Ebből a véletlenből lassan barátság lesz, három olyan emberé, akik mind a maguk módján egyedül éltek addig. A könyv legjobb része ez a lassú olvadás, ahogy Eleanor merev napirendjébe apró repedések kerülnek.
A humor végig ott van, mert Eleanor kívülállóként pontosan látja a társasági szokások abszurditását, és kíméletlenül ki is mondja. A mélyebb réteg viszont sokkal sötétebb: a nő különössége mögött valódi sérülés áll, és a regény második fele lassan, óvatosan bontja ki, honnan érkezett ide. A magány ábrázolása a könyv legpontosabb vonása.
Önálló kötet, előzmények nélkül olvasható, egy-két nap alatt kiolvasható. Skót közegben játszódik, meleg hangnemben, mégis komoly témákkal. Könyvklubban gyakran választott darab, mert az elszigetelődésről és arról, mennyit tehet egy hétköznapi kedvesség, hosszan lehet beszélgetni. Ajándéknak is jó, ha valaki hangulatjavító, mégis tartalmas olvasmányt keres. A regény hangja végig egyensúlyoz a komikum és a fájdalom között, és pontosan tudja, mikor kell visszavennie. Az irodai hétköznapok apró megfigyelései önmagukban is szórakoztatók, a terápiás szál pedig komolyan és tiszteletteljesen van kezelve.
Kinek való?
Neked való, ha a különc főszereplőket szereted, és bírod, ha a humor alatt komoly téma dolgozik. Eleanor szókimondó hangja gyorsan behúz, a barátság lassú épülése pedig végig melegséget ad a történetnek. Ha a magányról és az emberi kapcsolatok gyógyító erejéről szóló könyvek fontosak neked, ez alapdarab. Ha a skót közeg és a száraz humor vonz, külön öröm lesz a könyv.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a gyermekkori bántalmazás, a családon belüli erőszak, a depresszió és az alkoholfüggőség ábrázolása jelenleg megvisel, mert a második fél ezekre épül. A könyv egy öngyilkossági kísérletet is érint. Aki végig könnyed, humoros regényt vár a nyitány alapján, annak a fordulat váratlanul nehéz lesz. A fordulat egy része előre kitalálható.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek