Nyúlcipő

Miért érdemes?

Harry Angstrom egykor helyi kosárlabdacsillag volt, huszonévesen azonban értelmetlennek érzi munkáját és házasságát. Egy este egyszerűen továbbhajt, maga mögött hagyva várandós feleségét, Janice-t és kisfiukat. Menekülése félbemarad: Ruth-szal kialakuló kapcsolata, régi edzőjének figyelme és a család nyomása újra meg újra visszahúzza Brewerbe. A mozgás szabadságot ígér, következményeit viszont mások viselik. A regény szorosan követi Harry érzékelését, ezért utcák, autók, sportemlékek és vallási jelek az ő nyugtalan tudatán szűrődnek át. Ösztöneit erkölcsi bizonyosságnak érzi, miközben kevéssé érti Janice, Ruth vagy szülei helyzetét. Ez a közelség energiát és kényelmetlenséget ad: vágyai érthetővé válnak, önzése pedig leplezetlen marad. A könyv a szabadság és a kötődés árát együtt mutatja. A házassági dráma mögött a háború utáni amerikai középosztály ígéretei húzódnak. A sportban megélt kivételesség emléke nem illik a bemutatóügynöki munkához, az otthon biztonsága pedig csapdának tűnik annak, aki folyton valami tisztább életet keres. Eccles tiszteletes vallási nyelve csak részben éri el Harryt; a férfi inkább saját teste és pillanatnyi megérzései alapján dönt. A következmények tragikusak, feloldás helyett újabb felelősséget hagynak hátra. Sorozatnyitóként ez a kötet rögzíti Harry, Janice és családjuk alapkonfliktusait, amelyek később más történelmi helyzetekben térnek vissza. Akkor működik, ha elviseled az erkölcsileg nehéz főhőst és a sok apró testi-tárgyi megfigyelést. Hűtlenség, alkohol, csecsemőhalál és családi elhanyagolás teszi súlyossá az olvasást. A próza mégis mozgásban tartja a történetet, mintha minden kanyar új kijáratot ígérne.